Levelezés a csehszlovák-magyar határról

Az alábbi részlet – amely a Trianon 100 Kutatócsoport készülő forrásgyűjteményében fog megjelenni („Csehszlovák diplomáciai iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez 1918–1920”, szerk. Simon Attila) – egy vezető csehszlovák politikus leveléből származik, és jelzi, hogy a békekonferencia által pár nappal korábban véglegesített csehszlovák–magyar államhatár vonala a csehszlovák politikai és katonai körökben nem aratott osztatlan tetszést.

Vavro Šrobár leveléből

Kollégánk, Simon Attila szerkesztésében és bevezető tanulmányával hamarosan megjelenik a Trianon 100 Kutatócsoport újabb kötete, a „Csehszlovák diplomáciai iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez (1918–1920)” című forrásgyűjtemény. A dokumentumok között számos fontos levél is szerepel, amelyek segítenek megvilágítani az új határtervek mögötti motivációkat is.

„Löcse 1918 – Levoča 1919”

A lőcsei Honvéd-emlékművet 1919 augusztusában szokolisták (a Sokol nevű cseh hazafias tornaegyesület tagjai) törték darabokra, és távolították el a város főteréről, ahol 1876 óta állt. Többek közt a szobor fejrésze is megtekinthető a lőcsei Szepesi Múzeumban, a régi városháza épületében rendezett kiállításon, amely az 1918-1919-es helyi impériumváltást mutatja be. A „Löcse [?] 1918 – Levoča 1919” címet viselő tárlatról munkatársunk, Szeghy-Gayer Veronika készített rövid összefoglalót.

A szlovák államisághoz vezető út

Kollégánk, Szeghy-Gayer Veronika is részt vett a Szlovák Belügyminisztérium Levéltári és Iratkezelési Szakosztálya, a Kassai Állami Levéltár és Kassa Város Levéltára által szervezett három napos konferencián, amelyet Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendeztek 2018. szeptember 18. és 20. között.

Cseh-szlovák/Szlovák-cseh kiállítás

„Csehszlovákia kezdetben valószerűtlen projektje hogyan vált olyan valósággá, amely kihatott az új országban élő milliók életére.”

Virtuális látogatás a történelemben

A virtuális valóságot nem sűrűn emlegetik együtt a történelemmel, inkább a sci-fivel vagy a szórakoztatóiparral, filmekkel és játékokkal összefüggésben kerül szóba. Ám a futurisztikus technológiák is kiválóan alkalmasak a múlt bemutatására, ahogy azt egy új cseh projekt is bizonyítja.

A Légióvonat-kiállítás Kassán

Ha azt halljuk, hogy „vagonlakó”, akkor általában azok a képek ugranak be, amelyek a történelmi Magyarország felbomlása miatt elmenekült, és kényszerűségből jó ideig budapesti pályaudvarokon, átalakított vagonokban élő családokat ábrázolják. Voltak azonban más „vagonlakók” is, munkatársunk, Szeghy-Gayer Veronika egy róluk szóló kiállítást tekintett meg Kassán.

Szeghy-Gayer Veronika: Az eperjesi hősök emlékműve

Ez a rövid, de sokszereplős történet tömören összefoglalja, hogy az első világháború emlékezete mennyire megosztotta az egyes nemzetiségi csoportokat, s adott esetben micsoda konfliktusokat gerjesztett a kis közösségeken belül. De talán még többet mond el zsidók és nem zsidók, zsidók és magyarok viszonyáról.

Emlékérmék idézik fel Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulóját

Bár (még?) nem olyan látványosan, mint Romániában, de Szlovákiában és Csehországban is készülnek az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, vagyis a független Csehszlovákia létrejötte századik évfordulójának a felidézésére. A szlovák „Nemzeti Kincstár” (a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. testvérvállalata) a Szlovák Nemzeti Múzeummal – Történeti Múzeummal együttműködve új emlékérmét bocsát ki 2017-ben Cseh-Szlovákia (sic!) megalakulásának századik évfordulója, „újkori történelmünk legjelentősebb mérföldköve” alkalmából – áll a Nemzeti Kincstár (Národná Pokladnica) honlapján.

Tarján Ödön válogatott kisebbség- és gazdaságpolitikai beszédei és írásai

Kutatócsoportunk tagja, Gaucsík István gondozásában nemrég jelentek meg Tarján Ödön válogatott kisebbség- és gazdaságpolitikai beszédei és írásai.

Életrajz- és helytörténetírás ötvözése: Szeghy-Gayer Veronika Felvidékből Szlovenszkó című könyve

A kötet a csehszlovákiai magyar értelmiségi lét lokális és regionális dimenzióit tárja elénk két életrajz, az elhivatott evangélikus történelem tanár, Gömöry János és az írói babérokra törő, nemzeti konzervatív Sziklay Ferenc Trianon utáni életpályájának egymás mellé állítása révén. Elképzeléseik, közösségről való gondolkodásuk feltárása során nemcsak az eperjesi és a kassai polgárság politikával, kultúrával, irodalommal és szimbolikus gesztusokkal átitatott mindennapjai tárulnak elénk, hanem országos magyar irodalmi viták, így például a Szentiváni Kúriák gyújtópontjába is kerülünk.

Megjelent a Szent-Ivány Józsefről szóló monográfia

Szent-Ivány József a két világháború közötti felvidéki magyar politika és közélet legfontosabb szereplője. 1918 őszén az őszirózsás forradalom gömöri vezéralakja, a régió csehszlovák megszállása után pedig a felvidéki magyar közélet: pártok, sajtó, művelődés egyik megszervezője. Életpályája egyben a felvidéki magyarság Trianon utáni újjászervezésének krónikája is.