A gyulafehérvári román népgyűlés programja

A nagynak ígérkező történelmi pillanatokat logisztikai szempontból is meg kellett szervezni. Az erdélyi románságot képviselő 1228 (más adatok szerint 1450) küldöttön kívül végül százezres tömeget megmozgató, Gyulafehérvárra összehívott román gyűlés szervezőinek fel kellett készülniük az esemény lebonyolításával kapcsolatos banális kérdésekre is, mint amilyen a résztvevők étkezése és elszállásolása.

workshop

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja a Történettudományi Intézet szervezésében egynapos tudományos tanácskozással emlékezik meg a birodalmi összeomlás és a nemzeti államépítések átmeneti korszakáról.

Centenáriumi emlékérméken Besszarábia és Románia 1918-as egyesülése

A Román Nemzeti Bank négy új emlékérmét bocsátott ki a Nagy Egyesülés centenáriumának alkalmából.

Besszarábia egyesülése Romániával - és a komplikációk

„Besszarábia sorsa” – Romániával való egyesülése – szinte azonnal nemzetközi üggyé vált. Az etnikai elv alapján ugyanis Ukrajna is igényt tartott a térség egyes részeire, sőt még Bulgária is megnyilvánult a kérdésben. A Krónika legújabb része a Budapesti Hírlap 1918. április 13. és 14-i számaiból válogatott.

Besszarábia egyesülése Romániával és "irredentisták gyűlése" Rómában

Mai összeállításunk a besszarábiai fejleményekről szóló újabb tudósítások mellett - többek közt - egy másik fontos, az Osztrák-Magyar Monarchia sorsára kiható eseményt is felidéz: a Monarchia "elnyomott népeinek" római kongresszusát, amelyről egyaránt beszámolt Az Est és a Világ 1918. április 12-i száma.

Besszarábiai fejlemények: egyesülés

A Budapesti Hírlap 1918. április 11-i számának 4. oldalán ez a néhány sor adta hírül Besszarábia és Románia egyesülését:

Besszarábia sorsa

1918 tavaszán a magyar sajtóban kezdtek megszaporodni az oroszországi zűrzavar egyik mozgalmas színterével, Besszarábiával kapcsolatos hírek. A besszarábiai román nacionalista vezetés és a központi hatalmakkal a békefeltételekről tárgyaló román kormányzat ugyanis kihasználták a kínálkozó alkalmat, hogy helyreállítsák az 1812-ben kettévágott Moldva egységét. A Krónika következő részei ezt a folyamatot kísérik figyelemmel.

Cseh-szlovák/Szlovák-cseh kiállítás

„Csehszlovákia kezdetben valószerűtlen projektje hogyan vált olyan valósággá, amely kihatott az új országban élő milliók életére.”

A kassai impériumváltásokról a Történelmi Szemle 2017/4. számában

Megjelent a Történelmi Szemle 2017/4. száma egy sor érdekes írással, köztük kutatócsoportunk munkatársának tanulmányával Kassa 1918-1919 közötti történetéről.

Menekülések és választások

Minden bizonnyal a vasutasok voltak az első állami alkalmazottak, akik megérezték az impériumváltást, és nem is akárhol: mivel Horvátországban a MÁV egyúttal a magyar államot is jelképezte, már 1918 október végén elkezdték leverni és eltüntetni a magyar feliratokat és elűzni a vasutasokat.

Románia spirituális fővárosa

Kutatócsoportunk tagját, Zahorán Csabát, az erdélyi Gyulafehérvárra (Alba Iulia) vitte kutatási témája, ahol a Nagy Egyesülés Múzeumának megtekintése mellett bejárta a dél-erdélyi várost is. Fényképes összeállításunk azt szeretné érzékeltetni, miképp jelenik meg Gyulafehérvár gazdag, sokszínű múltja a mai a városképben, annak külső és belső terein.

Centenáriumi fordulatok

A 2017-es év beköszöntével még közelebb kerültünk a román centenáriumhoz, vagyis az 1918-as „Nagy Egyesülés” századik évfordulójához.