workshop

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja a Történettudományi Intézet szervezésében egynapos tudományos tanácskozással emlékezik meg a birodalmi összeomlás és a nemzeti államépítések átmeneti korszakáról.

Centenáriumi emlékérméken Besszarábia és Románia 1918-as egyesülése

A Román Nemzeti Bank négy új emlékérmét bocsátott ki a Nagy Egyesülés centenáriumának alkalmából.

Besszarábia egyesülése Romániával - és a komplikációk

„Besszarábia sorsa” – Romániával való egyesülése – szinte azonnal nemzetközi üggyé vált. Az etnikai elv alapján ugyanis Ukrajna is igényt tartott a térség egyes részeire, sőt még Bulgária is megnyilvánult a kérdésben. A Krónika legújabb része a Budapesti Hírlap 1918. április 13. és 14-i számaiból válogatott.

Besszarábia egyesülése Romániával és "irredentisták gyűlése" Rómában

Mai összeállításunk a besszarábiai fejleményekről szóló újabb tudósítások mellett - többek közt - egy másik fontos, az Osztrák-Magyar Monarchia sorsára kiható eseményt is felidéz: a Monarchia "elnyomott népeinek" római kongresszusát, amelyről egyaránt beszámolt Az Est és a Világ 1918. április 12-i száma.

Besszarábiai fejlemények: egyesülés

A Budapesti Hírlap 1918. április 11-i számának 4. oldalán ez a néhány sor adta hírül Besszarábia és Románia egyesülését:

Besszarábia sorsa

1918 tavaszán a magyar sajtóban kezdtek megszaporodni az oroszországi zűrzavar egyik mozgalmas színterével, Besszarábiával kapcsolatos hírek. A besszarábiai román nacionalista vezetés és a központi hatalmakkal a békefeltételekről tárgyaló román kormányzat ugyanis kihasználták a kínálkozó alkalmat, hogy helyreállítsák az 1812-ben kettévágott Moldva egységét. A Krónika következő részei ezt a folyamatot kísérik figyelemmel.

Cseh-szlovák/Szlovák-cseh kiállítás

„Csehszlovákia kezdetben valószerűtlen projektje hogyan vált olyan valósággá, amely kihatott az új országban élő milliók életére.”

A kassai impériumváltásokról a Történelmi Szemle 2017/4. számában

Megjelent a Történelmi Szemle 2017/4. száma egy sor érdekes írással, köztük kutatócsoportunk munkatársának tanulmányával Kassa 1918-1919 közötti történetéről.

Menekülések és választások

Minden bizonnyal a vasutasok voltak az első állami alkalmazottak, akik megérezték az impériumváltást, és nem is akárhol: mivel Horvátországban a MÁV egyúttal a magyar államot is jelképezte, már 1918 október végén elkezdték leverni és eltüntetni a magyar feliratokat és elűzni a vasutasokat.

Románia spirituális fővárosa

Kutatócsoportunk tagját, Zahorán Csabát, az erdélyi Gyulafehérvárra (Alba Iulia) vitte kutatási témája, ahol a Nagy Egyesülés Múzeumának megtekintése mellett bejárta a dél-erdélyi várost is. Fényképes összeállításunk azt szeretné érzékeltetni, miképp jelenik meg Gyulafehérvár gazdag, sokszínű múltja a mai a városképben, annak külső és belső terein.

Centenáriumi fordulatok

A 2017-es év beköszöntével még közelebb kerültünk a román centenáriumhoz, vagyis az 1918-as „Nagy Egyesülés” századik évfordulójához.