Konferencia a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában

Közigazgatás-történeti konferencia: 2019. november 6-7, MNL OL.

International Conference, Budapest, June 11-13, 2020

The Trianon 100 „Momentum” research group of the Hungarian Academy of Sciences and the research group ERC NEPOSTRANS are inviting prospective participants to contribute to an international conference co-organized by the two project teams, to be held on 11-13 June 2020 in Budapest.

Benedek Elek visszatérése a Székelyföldre Trianon után

Születésének 160. évfordulóján számos cikk, híradás, videó emlékezett meg a legendás székely íróról, politikusról, lapszerkesztőről, Benedek Elekről (1859–1929). Életművének máig homályos pontja, hogy a gazdag életúttal és irodalmi munkássággal rendelkező alkotó, aki bizonyos értelemben megteremtette a magyar gyerekirodalmat, 1921. július-augusztus fordulóján hazatelepedett Erdélybe. Ablonczy Balázs a „székely mesemondó” visszatérésének körülményeit árnyalja írásában.

Trianon - 99, Gyulafehérvár - 101

A Trianon 100 Kutatócsoport történészei július első napjaiban Torockón adtak elő.

„Irtózatos nagy zuhanás történt mindenki életében, többé-kevésbé váratlanul.”

Interjú Ablonczy Balázzsal a mandiner.hu-n, 2018. szeptember 1.

15 ezer név Trianonról

A Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a „Trianoni árvák” című könyv szerzőjével és a Noran Libro kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikál. Ez nem csak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Hírlapok, levéltári források, hivatalos összeírások segítettek ennek a hatalmas adatmennyiségnek az előállításában. Természetesen ez a 15 ezer családfő a sokszázezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

A trianoni menekültek adatbázisa

A Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a „Trianoni árvák” című könyv szerzőjével és a Noran Libro kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikál. Ez nem csak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Hírlapok, levéltári források, hivatalos összeírások segítettek ennek a hatalmas adatmennyiségnek az előállításában. Természetesen ez a 15 ezer családfő a sokszázezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

Trianon a Nemzeti Múzeumban

2019. március 25–26-án nagyszabású konferenciára került sor a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében „Trianon” címmel. A rendezvényre számos, a témával foglalkozó szakértőt hívtak meg, köztük voltak kutatócsoportunk munkatársai is. Alább az első panel – „Trianoni horizontok I.” – előadásait ismertetjük röviden.

Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918–1924

Megjelenés előtt a Trianon 100 újabb eredménye, a Bódy Zsombor által szerkesztett tanulmánykötet, amely a "Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán" alcímet viseli.

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép Európában

Múlt heti, ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció című konferenciánk ismertető videója már elérhető a youtube-csatornánkon.

Konferencia

November 9-10-én került sor az MTA Tóth Kálmán utcai épületében a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciájára „Úton – menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában” címmel. A kétnapos, sűrű programú rendezvényen számos hazai és külföldi szakember vett részt, és osztotta meg kutatási eredményeit a résztvevőkkel. A Hajnal István Kör két évvel ezelőtti éves konferenciája is a migráció témáját járta körül, de a mostani alkalomhoz hasonló, összegző konferenciára még nem került sor a magyar történettudományban az első világháború utáni menekültkérdésről.

Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciája.

Megjelent a "Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon" című kötet

A Trianon 100 Kutatócsoport támogatásával jelent meg Demeter Gábor és Szulovszky János szerkesztésében a "Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon" című kötet, amely térképek és adatok sokaságával igyekszik mélyebbre hatolni az első világháborút lezáró békeszerződés belső okaival kapcsolatban.

workshop

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja a Történettudományi Intézet szervezésében egynapos tudományos tanácskozással emlékezik meg a birodalmi összeomlás és a nemzeti államépítések átmeneti korszakáról.

Erdélyből el: Az 1918 utáni távozás és a maradás motívumai az emlékiratokban

A privát történelmek és a köztörténelem számtalan, egymást konstituáló összefüggése kerül újra előtérbe, miközben kibomlik a személyes sorsokat meghatározó döntések feltételrendszere. Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs blogbejegyzése a Szeghy-Gayer Veronika által is felvetett témák némelyikét vizsgálja, ezúttal Erdély kontextusában.

Kerekasztal-beszélgetés a Tusványosi Szabadegyetemen

Trianonról, a centenáriumról, Erdély történetéről és magyar-román történészvitákról a tusnádfürdői szabadegyetemen, 2017. július 21-én.

Magyar mítosz vagy be nem tartott román ígéretek? Bárdi Nándor történész a gyulafehérvári határozatokról

Néhány nap múlva átlépünk a 2018-as évbe, amely egyúttal az első világháborút lezáró sorsfordító eseménysor századik évfordulója is. A közelgő „centenárium” – vagyis Erdély 1918-as Romániához csatolásának/csatlakozásának és Nagy-Románia létrejöttének évfordulója – pedig már jó ideje tematizálja a romániai közbeszédet.

összesen: 31 db | 18 db/oldal

1 2