ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép Európában

Múlt heti, ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció című konferenciánk ismertető videója már elérhető a youtube-csatornánkon.

Konferencia

November 9-10-én került sor az MTA Tóth Kálmán utcai épületében a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciájára „Úton – menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában” címmel. A kétnapos, sűrű programú rendezvényen számos hazai és külföldi szakember vett részt, és osztotta meg kutatási eredményeit a résztvevőkkel. A Hajnal István Kör két évvel ezelőtti éves konferenciája is a migráció témáját járta körül, de a mostani alkalomhoz hasonló, összegző konferenciára még nem került sor a magyar történettudományban az első világháború utáni menekültkérdésről.

Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciája.

Megjelent a "Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon" című kötet

A Trianon 100 Kutatócsoport támogatásával jelent meg Demeter Gábor és Szulovszky János szerkesztésében a "Területi egyenlőtlenségek nyomában a történeti Magyarországon" című kötet, amely térképek és adatok sokaságával igyekszik mélyebbre hatolni az első világháborút lezáró békeszerződés belső okaival kapcsolatban.

workshop

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja a Történettudományi Intézet szervezésében egynapos tudományos tanácskozással emlékezik meg a birodalmi összeomlás és a nemzeti államépítések átmeneti korszakáról.

Erdélyből el: Az 1918 utáni távozás és a maradás motívumai az emlékiratokban

A privát történelmek és a köztörténelem számtalan, egymást konstituáló összefüggése kerül újra előtérbe, miközben kibomlik a személyes sorsokat meghatározó döntések feltételrendszere. Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs blogbejegyzése a Szeghy-Gayer Veronika által is felvetett témák némelyikét vizsgálja, ezúttal Erdély kontextusában.

Magyar mítosz vagy be nem tartott román ígéretek? Bárdi Nándor történész a gyulafehérvári határozatokról

Néhány nap múlva átlépünk a 2018-as évbe, amely egyúttal az első világháborút lezáró sorsfordító eseménysor századik évfordulója is. A közelgő „centenárium” – vagyis Erdély 1918-as Romániához csatolásának/csatlakozásának és Nagy-Románia létrejöttének évfordulója – pedig már jó ideje tematizálja a romániai közbeszédet.

Trianon hazugságok

Marosvásárhelyi Rádió

Bepillantás a Trianon 100 műhelyébe

Október folyamán két műhelyvitára is sor került a Trianon 100 Kutatócsoportban, amelyeken készülő kéziratokat vitattak meg a szerzőkkel a felkért bírálók és a csoport tagjai.

Trianon a kortárs művészetben

Feltehetően a történelmi Magyarország felbomlásának és a trianoni békeszerződés megkötésének közelgő százéves évfordulója is közrejátszik benne, hogy a történészek és politikusok valójában sosem szűnő érdeklődése mellett mintha a művészeti szcéna is kezdené felfedezni magának „Trianon” kérdéskörét (az országszerte – és a Kárpát-medencében – sokasodó Trianon-emlékműveken túl is).

A Trianon 100 kutatócsoport első kötete a magyar békeküldöttség tevékenységéről

Kik, milyen körülmények között és hogyan próbáltak meg teljesíteni egy lényegében reménytelen küldetést? Milyen stratégiával és taktikákkal igyekezett minél kedvezőbb békefeltételeket kicsikarni Magyarországnak a párizsi béketárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség?

Balázs Ablonczy: Orphans of Trianon. Refugees and refugee policy in Hungary during and after World War I

Thinking in terms of linear history, looking back from the present, we tend to believe that mobility of individuals and groups is the product of modern times, and that as we approach the present more people enjoy its advantages or suffer from the damages it causes than earlier.

Elmarad „Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja”

A román képviselőház 2017. február 17-én végleg elvetette azt a még 2015-ben benyújtott törvényjavaslatot, amely „Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napjává” nyilvánította volna június 4-ét.

Életrajz- és helytörténetírás ötvözése: Szeghy-Gayer Veronika Felvidékből Szlovenszkó című könyve

A kötet a csehszlovákiai magyar értelmiségi lét lokális és regionális dimenzióit tárja elénk két életrajz, az elhivatott evangélikus történelem tanár, Gömöry János és az írói babérokra törő, nemzeti konzervatív Sziklay Ferenc Trianon utáni életpályájának egymás mellé állítása révén. Elképzeléseik, közösségről való gondolkodásuk feltárása során nemcsak az eperjesi és a kassai polgárság politikával, kultúrával, irodalommal és szimbolikus gesztusokkal átitatott mindennapjai tárulnak elénk, hanem országos magyar irodalmi viták, így például a Szentiváni Kúriák gyújtópontjába is kerülünk.

Megjelent a Szent-Ivány Józsefről szóló monográfia

Szent-Ivány József a két világháború közötti felvidéki magyar politika és közélet legfontosabb szereplője. 1918 őszén az őszirózsás forradalom gömöri vezéralakja, a régió csehszlovák megszállása után pedig a felvidéki magyar közélet: pártok, sajtó, művelődés egyik megszervezője. Életpályája egyben a felvidéki magyarság Trianon utáni újjászervezésének krónikája is.

Ablonczy Balázs a Trianon 100 Kutatócsoportról az Inforádión

Majd egy évszázad elteltével is vannak olyan vetületei a trianoni békeszerződésnek, amelyek még feltáratlanok. Az Inforádión Ablonczy Balázs beszélt a Trianon 100 Kutatócsoportról.

December elseje és Trianon

Kollégánk, Zahorán Csaba november végét és december elejét Erdélyben töltötte, ahol – kutatási témájából kifolyólag – közvetlen közelből láthatta a december 1-i ünnepségeket.

összesen: 20 db | 18 db/oldal

1 2