Az első világháború hadi cselekményeit 1918 őszén fegyverszüneti egyezmények zárták le, 1919 januárjában pedig Párizsban összeült a békekonferencia. A tanácskozásokon csak a győztes hatalmak képviselői vettek részt. A veszteseket – az eredeti tervektől eltérően – később sem vonták be a megbeszélésekbe, csupán meghallgatták észrevételeiket, amelyeket azonban általában el is vetettek. A békeszerződésekben ily módon szinte kizárólag a győztesek akarata érvényesült, ez alól csak a török béke volt – részben – kivétel. A békekonferencián való részvétel ennek ellenére minden vesztes állam számára fontos volt. Kollégánk, Zeidler Miklós írása Magyarország meghívásának elhúzódó folyamatáról tudósít.

Uzonyi Anita írása a Zeidler Miklós által összeállított kötetről az ujkor.hu-n

Az MTA BTK Történettudományi Intézete és a Trianon 100 közös szervezésében megvalósult konferencia, kerekasztal és vitanap egyben az 1918-as háborús összeomlás egyes aspektusairól 2018. október 12-én.

Röviden a majdnem félidős Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tevékenységéről és terveiről.

1918 októberétől kezdve minden magyar kormány készült a párizsi békekonferenciára. Végül csak az ellenforradalom győzelme után, a szövetségesek nyomására létrejött, ún. koncentrációs kormány kapott meghívást. A küldöttség tagjai számára a konferencia mind karrierjüket, mind világlátásukat meghatározó tapasztalattá vált. Zeidler Miklós az idei év során négy részben megjelenő sorozatának első blogbejegyzése.

Marosvásárhelyi Rádió, 2017. november 8.