Összeomlás és útkeresés - Kolozsvár

Kutatócsoportunk tagja, Romsics Gergely március 13-án Kolozsváron is bemutatja nemrég megjelent monográfiáját a magyar külpolitikai gondolkodás 1917-1920 közötti alakulásáról.

A Válasz Online podcastja Romsics Gergellyel

Január 23-án mutatták be az MTA-n munkatársunk, Romiscs Gergely új könyvét. Témája - a magyar külpolitikai gondolkodás az első világháború végén - több szempontból ma is aktuális. A Válasz Online podcastjában a szerző az összeomlás történelmi tapasztalatáról beszélget Borbás Barnával.

Zalatnai emlékek 1918 őszéről

Egy száraz adminisztratív aktacsomó is rejthet csodálatos újdonságokat. 1920 májusában, egy hónappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium polgári iskolákat felügyelő VI/a osztálya kiadta a 41998/1920-as számú körrendeletet. Ebben felszólította a megmaradt ország polgári iskoláiban működő menekült tanárokat, hogy az összeomlás, a forradalmak, illetve az idegen megszállás során szerzett tapasztalataikat jelentésben foglalják össze. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs írása.

Ablonczy Balázs előadása az SZTE Szabadegyetemen

Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást a trianoni békeszerződés társadalmi következményeiről.

Kérészállamok a történelmi Magyarország területén 1918–1921

Az NKE EJK Közép-Európa Kutatóintézet, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az NKE ÁKK Alkotmányjogi Intézetének konferenciája

A Trianon 100 tematikus blokkja a Századokban

Már szabadon letölthető a Századok 2018/6. száma, amelynek fókuszába a történelmi Magyarország felbomlása került. Az „Összeomlás 1918” címet viselő tematikus blokk hat tanulmányt tartalmaz, amelyek nagy részét a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tagjai írták. A lapszám terjedelmének vagy háromnegyedét kitevő szövegek a kutatócsoport műhelyében zajló munkának azt a szegmensét mutatják be, amely a különféle „részkérdések” feltárásából és kibontásából áll, megalapozva a későbbi szintéziseket vagy akár az esetleges újraértelmezéseket is.

Erőszak 1918 novemberében

Az antanthatalmakkal megkötött fegyverszünet a felbomló Osztrák-Magyar Monarchia – és benne a Magyar Királyság – legtöbb állampolgára számára közel sem jelentette a béke korszakának beköszöntét. Pont ellenkezőleg. A hátországban egy régóta nem látott erőszakhullám söpört végig. Szinte nem volt olyan település, ahol ne került volna sor atrocitásokra. Révész Tamás korabeli vázlatok alapján készült térképek segítségével jeleníti meg a válságos helyzetet.

Puska, pótkávé, térkép – Új utak a Trianon-kutatásban

Milyen okok vezettek az első világháborút követő katonai összeomláshoz és a hadsereg leszereléséhez? Miként változott az élelmiszer-ellátás 1917 és 1922 között, és mi volt a politikai jelentősége ezeknek a változásoknak? Hogyan lehet a határmegvonás földrajzi következményeit új módszerek alapján vizsgálni? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport.