Menekültadatbázis a Trianon 100 honlapján

Dékány István „Trianoni árvák” című könyvének (Noran Libro, 2018) mellékleteként megjelent egy adatbázis, amely a trianoni békeszerződés aláírásának aktuális évfordulója előtt néhány nappal a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport honlapjára is felkerült.

15 ezer név Trianonról

A Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a „Trianoni árvák” című könyv szerzőjével és a Noran Libro kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikál. Ez nem csak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Hírlapok, levéltári források, hivatalos összeírások segítettek ennek a hatalmas adatmennyiségnek az előállításában. Természetesen ez a 15 ezer családfő a sokszázezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

A trianoni menekültek adatbázisa

A Trianon 100 Kutatócsoport, együttműködésben az adatbázis összeállítójával, Dékány Istvánnal, a „Trianoni árvák” című könyv szerzőjével és a Noran Libro kiadóval, egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikál. Ez nem csak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek neveit, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé. Hírlapok, levéltári források, hivatalos összeírások segítettek ennek a hatalmas adatmennyiségnek az előállításában. Természetesen ez a 15 ezer családfő a sokszázezer trianoni menekültnek csak töredéke, de fontos lépés a történeti múlt megismerésében.

Hírek a népköztársaság utolsó heteiből

A Budapesti Hírlap 1919. március 9-i lapszáma vegyes hírekkel szolgált. Optimizmust sugallt – mivel a béke közeledésére utalt – a blokád megszüntetését üdvözlő vezércikk, csakúgy, mint a készülő békefeltételekről vagy a „tótországi autonómiáról” szóló rövid hír (igaz, a szlovák többségű régió akkorra már kikerült a magyar kormányzat ellenőrzése alól). Ugyanakkor a felvidéki és erdélyi feszültségek továbbra is jelezték az ország helyzetének súlyosságát (a kávéházi pincérek elhúzódó sztrájkjáról nem is beszélve).

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép Európában

Múlt heti, ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció című konferenciánk ismertető videója már elérhető a youtube-csatornánkon.

Konferencia

November 9-10-én került sor az MTA Tóth Kálmán utcai épületében a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciájára „Úton – menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában” címmel. A kétnapos, sűrű programú rendezvényen számos hazai és külföldi szakember vett részt, és osztotta meg kutatási eredményeit a résztvevőkkel. A Hajnal István Kör két évvel ezelőtti éves konferenciája is a migráció témáját járta körül, de a mostani alkalomhoz hasonló, összegző konferenciára még nem került sor a magyar történettudományban az első világháború utáni menekültkérdésről.

Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA BTK Lendület Trianon 100 Kutatócsoportjának és az ELTE BTK Néderlandisztikai Tanszékének közös konferenciája.

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA-Lendület Trianon 100 kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszéke, abból a célból, hogy összegezze az eddig felhalmozott tudást a kérdésben, egyúttal új szempontokat fogalmazzon meg és utakat nyisson a kutatásban, Budapestre, 2018. november 9-10-én kétnapos konferenciát hirdet menekülés, háború utáni népességmozgás -mozgatás, menekültek integrációja témakörében.

Már sok absztrakt érkezett, de még hátra van két hét a jelentkezésig!

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Egy káplán patriálásai 1919-1922

Szűts István Gergely cikke a Pro Minoritate legújabb számában.

Menekülések és választások

Minden bizonnyal a vasutasok voltak az első állami alkalmazottak, akik megérezték az impériumváltást, és nem is akárhol: mivel Horvátországban a MÁV egyúttal a magyar államot is jelképezte, már 1918 október végén elkezdték leverni és eltüntetni a magyar feliratokat és elűzni a vasutasokat.

Kis bécsi menekülttörténet, 1914-1918

A bécsi Collegium Hungaricum épületétől alig néhány utcányira nagyrészt még ma is állnak azok az épületek, amelyekbe 1914 szeptemberétől a Galíciából és Bukovinából érkező menekültek beköltöztek. Szűts István Gergely írása az első világháborús bécsi menekülthelyzetről.

Szűts István Gergely: Egy repatriált arcképe

1918 és 1924 között a mai kutatások alapján 400-430 ezer személy menekült, költözött át az utódállamokból Magyarországra. Az ő történeteiket majd száz évvel az események után is alig ismerjük. Pontos számuk bizonytalan megállapítása mellett jobb esetben mindössze olyan kifejezések emlékeztetnek rájuk, mint a „kiutasított”, a „repatriált” vagy éppen a „vagonlakó”.

Menekültek és menekültpolitika Magyarországon az első világháború alatt és után

Lineáris történelemszemlélet mentén, a mából visszatekintve hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az egyének és csoportok mobilitása a modern korok vívmánya, és minél inkább közeledünk a mához, egyre többen élvezik az előnyeit/szenvednek a kártételeitől.