Ablonczy Balázs előadása a trianoni menekültekről

Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője szeptember 22-én délután „Vagonok, barakkok, telepek – menekültek a Trianon utáni Magyarországon” címmel tart előadást az Állami lakótelepiek 12. találkozóján.

Az Úton-kötetről az Új Szó portálon

Kutatócsoportunk Ablonczy Balázs által szerkesztett „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” című tanulmánykötetét Bödők Gergely ismerteti.

Trianonról a Károli Gáspár Református Egyetem podcastjében

A Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely történelmi podcastjében Ablonczy Balázst, kutatócsoportunk vezetőjét és Egry Gábort, a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet főigazgatóját Kanyó Ferenc kérdezte Trianonról.

Trianonról a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100” című kiállításhoz kapcsolódó „Olvassuk Trianont” sorozatának ötödik részében Parádi Andrea irodalomtörténész Ablonczy Balázzsal, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével, valamint Hicsik Dóra helytörténésszel, a Szabadkai Városi Múzeum főkönyvtárosával beszélgetett.

Menekültekről a Kossuth Rádióban

Pálvölgyi Balázs jogtörténésszel, a Széchenyi István Egyetem docensével és az Úton-kötet egyik szerzőjével Házi Hunor beszélgetett a Kossuth Rádió „Gondolatjel” műsorában.

Kollégánk tanulmánya a Zeitschrift für Ostmitteleuropa Forschungban

A marburgi Herder Intézet által kiadott, Kelet-Közép Európa kultúrájával és történelmével foglalkozó folyóirat 2021/1. számában jelent meg Szűts István Gergely munkája.

Az Útonról a Katolikus Rádióban

A Magyar Katolikus Rádió Ez volt a XX. század műsorában Ablonczy Balázs beszélt az „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” tanulmánykötetről és a trianoni menekültek kérdéséről.

A trianoni menekültekről a 24.hu-n

Pálvölgyi Balázs történészt, az „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” kötet egyik szerzőjét Bihari Dániel kérdezte.

Recenzió az Útonról a Mandineren

A Trianon 100 Kutatócsoport Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után című kötetéről Veczán Zoltán írt recenziót.

Az Úton kötetről a Kossuth Rádióban

Kik voltak a trianoni menekültek és hányan érkeztek 1918–1924 között Magyarországra?

Az Úton kötetről a HVG-ben

A HVG friss száma kutatócsoportunk kötetét ajánlja.

A trianoni menekülésről az M5-ön

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában vettek részt.

Megjelent kutatócsoportunk legújabb tanulmánykötete

A Trianon 100 Kutatócsoport legfrissebb kiadványa „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” címmel jelent meg Ablonczy Balázs szerkesztésében. A kötet tíz tanulmányában elemzésre kerülnek a szomszédos országok állampolgársági politikái, demográfiai kérdések, a magyar menekült-telepek, egyéni és csoportos tapasztalatok valamint a gyerekvonatok is.

Ablonczy Balázs előadása az SZTE Szabadegyetemen

Ablonczy Balázs, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Szegedi Tudományegyetem Szabadegyetemén tartott előadást a trianoni békeszerződés társadalmi következményeiről.

A „beköltözőkről” – ratifikáció előtt

A trianoni békeszerződés 1920. november 15-i elfogadása előtt a Teleki-kormány fontos rendelkezést hozott. A békeszerződés nemzetgyűlési vitájának kezdete után egy nappal, 1920. október 27-én bocsátották ki a 8352/1920. számú miniszterelnökségi rendeletet, amely beszédes módon „a megszállott területekről beutazók ellenőrzéséről” címet viselte. (Tehát nem menekültekről, optánsokról vagy repatriálókról beszélt.)

Az azonnali Trianon 100 podcastja Ablonczy Balázzsal

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában Ablonczy Balázs beszélt a békeszerződést követő menekülthullámról és menekültpolitikáról.

Benedek Elek visszatérése a Székelyföldre Trianon után

Születésének 160. évfordulóján számos cikk, híradás, videó emlékezett meg a legendás székely íróról, politikusról, lapszerkesztőről, Benedek Elekről (1859–1929). Életművének máig homályos pontja, hogy a gazdag életúttal és irodalmi munkássággal rendelkező alkotó, aki bizonyos értelemben megteremtette a magyar gyerekirodalmat, 1921. július-augusztus fordulóján hazatelepedett Erdélybe. Ablonczy Balázs a „székely mesemondó” visszatérésének körülményeit árnyalja írásában.

összesen: 32 db | 18 db/oldal

1 2