A Válasz Online podcastja Romsics Gergellyel

Január 23-án mutatták be az MTA-n munkatársunk, Romiscs Gergely új könyvét. Témája - a magyar külpolitikai gondolkodás az első világháború végén - több szempontból ma is aktuális. A Válasz Online podcastjában a szerző az összeomlás történelmi tapasztalatáról beszélget Borbás Barnával.

Magyar bakák Kínától Palesztináig

Kutatócsoportunk tagja, Révész Tamás cikkével indul sorozat a Transtelexen, amely a "Magyarország globális története 1869-2022" című tanulmánykötetből közöl részleteket.

Rigó Máté a Partizán Podcastban

A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Rigó Máté a Partizán Podcastban Pap Szilárddal és Éber Márk Áronnal beszélget az első világháború következményeiről.

A történeti Magyarország területén született határon kívüliek megoszlása 1930-ban

A Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport céljai között kezdettől szerepel a trianoni menekültek számának megállapítása. Koloh Gábor kollégánk írása ezt a témakört vizsgálja.

Száz éve történt

Kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely interjúja a berlini magyarokról a Kossuth Rádióban.

Romsics Gergely történész és Mélyi József művészettörténész a Glosszában

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatában kutatócsoportunk munkatársa, Romsics Gergely beszélgetett Mélyi József művészettörténésszel a versengő emlékezetpolitikák konfliktusairól.

Zalatnai emlékek 1918 őszéről

Egy száraz adminisztratív aktacsomó is rejthet csodálatos újdonságokat. 1920 májusában, egy hónappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium polgári iskolákat felügyelő VI/a osztálya kiadta a 41998/1920-as számú körrendeletet. Ebben felszólította a megmaradt ország polgári iskoláiban működő menekült tanárokat, hogy az összeomlás, a forradalmak, illetve az idegen megszállás során szerzett tapasztalataikat jelentésben foglalják össze. A Trianon 100 Kutatócsoport vezetője, Ablonczy Balázs írása.

A Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kiadványa

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete által kiadott Trianon-dokumentumok és -tanulmányok sorozat legújabb, 11. kötetét a Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Bencsik Péter jegyzi.

Hadműveleti területek az első világháború Magyarországán

Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadvezetése hadműveleti területeket alakított ki a birodalom mindkét felében. A hadműveleti területeket belső és külső zónákra osztották, amelyekre eltérő előírások vonatkoztak. Belső hadműveleti zónának számított az aktív frontvonalakat övező terület, míg a külső zóna ennek hátországa, utánpótlási, illetve felvonulási területe volt, amelyen harcokra már nem számítottak. Kutatócsoportunk tagja, Bencsik Péter – akinek hamarosan megjelenik a „Demarkációs vonaltól államhatárig” című könyve – a magyar terület hadműveleti zónáit mutatja be alábbi írásában.

A trianoni évszázad egyik szlovák olvasata

A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.

Tanulmány a századik évfordulókról

A brünni Masaryk Egyetem folyóiratában megjelent munkatársunk, Zahorán Csaba tanulmánya a 2018-2020 közötti román és magyar évfordulós megemlékezésekről.

Tudósítás az 1918. december 1-jei gyulafehérvári román népgyűlésről

A Világ című polgári radikális napilap 1918. december 3-i száma részletes tudósítást közölt a két nappal korábban, december elsején lezajlott gyulafehérvári román népgyűlésről, amelyen a magyarországi románok képviselői kimondták az elszakadást Magyarországtól és az egyesülést Romániával.

Interjú Zahorán Csabával Trianon emlékezetéről

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Olasz–csehszlovák konfliktusok a Felvidéket megszálló hadseregben

A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovák légiókat vezető olasz tisztikar és a cseh és szlovák tisztek és legénység közötti ellentétek voltak. Munkatársunk, Simon Attila írása.

Határ Ausztriával

A Trianon után kialakult négy határszakaszból („Cseh-Szlovákország”, „Szerb-Horvát-Szlovén Állam”, Románia és Ausztria) az utóbbi minden szempontból kivételes volt. Ausztria nem volt győztes állam, így az, hogy egyáltalán igénnyel léphettek fel magyar területekért, kivételes volt.

Románia és az erdélyi kérdés

Kutatócsoportunk legfrissebb kiadványa, a „Románia és az erdélyi kérdés 1918–1920-ban” már kapható (vagy jelenleg inkább rendelhető). A kötet csaknem száz dokumentumát L. Balogh Béni, a magyar–román kapcsolatok tapasztalt kutatója válogatta és látta el egy közel 60 oldalas, a történeti kontextust bemutató tanulmánnyal.

Egy másik tervezet az Inquiry műhelyéből

Az Osztrák-Magyar Monarchia föderalizálásának tervét bemutató blogbejegyzésünkben már említettük, hogy a problémakörért felelős amerikai szakértő, Charles Seymour minden logikus megoldást megpróbált körbejárni. A wilsoni 14 pont után a – nagypolitika által determinált – szakmai kiindulási pont a Monarchia területi egységének megtartása mellett az államrend demokratizálása volt. A trialista tervek tulajdonképpen alternatív konföderációs tervek voltak, de két fontos kérdésben eltértek a korábban bemutatott verziótól. Nem hat, hanem csak három tagállamra osztották volna fel a Monarchiát, és három szereplőre kiterjesztve tartották volna fenn a „dualista” államrendet (pl. a delegációkat, a közös ügyek minisztériumait). Glant Tibor ezúttal a délszláv (jugoszláv) trialista elképzelést mutatja be.

Az Inquiry 1918. májusi konföderációs javaslata

A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Glant Tibor készülő forrásgyűjteményében az amerikai békeelőkészítő munkálatok anyagaiból mutat majd be néhányat a magyar olvasóközönségnek. Alább egy rendkívül izgalmas részletet közlünk, amely egy másféle alternatívát vázolt fel Magyarország (és az Osztrák-Magyar Monarchia) számára, mint ami végül megvalósult.

összesen: 24 db | 18 db/oldal

1 2