Egy másik tervezet az Inquiry műhelyéből

Az Osztrák-Magyar Monarchia föderalizálásának tervét bemutató blogbejegyzésünkben már említettük, hogy a problémakörért felelős amerikai szakértő, Charles Seymour minden logikus megoldást megpróbált körbejárni. A wilsoni 14 pont után a – nagypolitika által determinált – szakmai kiindulási pont a Monarchia területi egységének megtartása mellett az államrend demokratizálása volt. A trialista tervek tulajdonképpen alternatív konföderációs tervek voltak, de két fontos kérdésben eltértek a korábban bemutatott verziótól. Nem hat, hanem csak három tagállamra osztották volna fel a Monarchiát, és három szereplőre kiterjesztve tartották volna fenn a „dualista” államrendet (pl. a delegációkat, a közös ügyek minisztériumait). Glant Tibor ezúttal a délszláv (jugoszláv) trialista elképzelést mutatja be.

Az Inquiry 1918. májusi konföderációs javaslata

A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Glant Tibor készülő forrásgyűjteményében az amerikai békeelőkészítő munkálatok anyagaiból mutat majd be néhányat a magyar olvasóközönségnek. Alább egy rendkívül izgalmas részletet közlünk, amely egy másféle alternatívát vázolt fel Magyarország (és az Osztrák-Magyar Monarchia) számára, mint ami végül megvalósult.

Egy kicsit minden magyar nemzetiségi is

Legalábbis ez volt az egyik üzenete azoknak a beszédeknek, amelyek a Magyar Nemzeti Levéltár "Kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek" nevű kiállításának ünnepélyes megnyitóján hangzottak el július 11-én, a Bécsi kapu téri épület kiállítótermében.

ÚTON - Menekülés, mobilitás, integráció az első világháború után Magyarországon és Közép-Európában

Az MTA-Lendület Trianon 100 kutatócsoport és az ELTE BTK Néderlandisztika Tanszéke, abból a célból, hogy összegezze az eddig felhalmozott tudást a kérdésben, egyúttal új szempontokat fogalmazzon meg és utakat nyisson a kutatásban, Budapestre, 2018. november 9-10-én kétnapos konferenciát hirdet menekülés, háború utáni népességmozgás -mozgatás, menekültek integrációja témakörében.

Mire való a történelem? Román történészek az egyesülésről

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba két román történész egy-egy írásán keresztül mutatja be a versengő történész szerepeket és történelemolvasatokat a romániai Nagy Egyesülés Centenáriumán.

Trianon hazugságok

Marosvásárhelyi Rádió

Könyv a magyar-japán kapcsolatok történetéről

Kutatócsoportunk tagja, Wintermantel Péter egy egzotikus témába, a magyar-japán kapcsolatok történetébe nyújt bepillantást. Kötetének bemutatója 2017. április 3-án, hétfőn lesz a Külügyi és Külgazdasági Intézetben.

December elseje és Trianon

Kollégánk, Zahorán Csaba november végét és december elejét Erdélyben töltötte, ahol – kutatási témájából kifolyólag – közvetlen közelből láthatta a december 1-i ünnepségeket.