Timár Gábor és Simon Attila a Kossuth Rádióban

Kollégáink a Kossuth Rádió 100 éve történt című műsorában beszélgettek a csehszlovák határkijelölésről és Csehszlovákia létrejöttéről.

Simon Attila a Pátria Rádióban

Kutatócsoportunk tagja, Simon Attila a szlovákiai Pátria Rádió Rangadó című műsorában beszélgetett a Felvidék csehszlovák megszállásáról és integrációjáról.

Szociáldemokrata internáltak gyűlése az illavai erődben

Simon Attila írása egy különleges eseményről számol be, amelyre a Tanácsköztársaság fennállása alatti zaklatott időszakban került sor.

Olasz–csehszlovák konfliktusok a Felvidéket megszálló hadseregben

A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovák légiókat vezető olasz tisztikar és a cseh és szlovák tisztek és legénység közötti ellentétek voltak. Munkatársunk, Simon Attila írása.

A Palóc- és a Csallóközi Magyar Köztársaság

A történelmi Magyarország felbomlása idején egyszerre több „kérészállam” is létrejött a felső-magyarországi régióban – például a Szepesi Köztársaság vagy a Kelet-Szlovák Népköztársaság. Simon Attila írása két kevésbé ismert elképzelésre hívja fel a figyelmet.

Megjelent a Trianon 100 legújabb kötete

Kutatócsoportunk munkatársa, Simon Attila szerkesztésében és bevezető tanulmányával jelent meg a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport legújabb kötete: „Csehszlovák iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez (1918–1920)” címmel.

Álllamfordulat Kassán és a Felvidéken 1918/19-ben.

Elhangzott a Pátria Rádió Rangadó c. műsorában, 2018. július 30-án.

Levelezés a csehszlovák-magyar határról

Az alábbi részlet – amely a Trianon 100 Kutatócsoport készülő forrásgyűjteményében fog megjelenni („Csehszlovák diplomáciai iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez 1918–1920”, szerk. Simon Attila) – egy vezető csehszlovák politikus leveléből származik, és jelzi, hogy a békekonferencia által pár nappal korábban véglegesített csehszlovák–magyar államhatár vonala a csehszlovák politikai és katonai körökben nem aratott osztatlan tetszést.

Vavro Šrobár leveléből

Kollégánk, Simon Attila szerkesztésében és bevezető tanulmányával hamarosan megjelenik a Trianon 100 Kutatócsoport újabb kötete, a „Csehszlovák diplomáciai iratok a magyar–szlovák államhatár kijelöléséhez (1918–1920)” című forrásgyűjtemény. A dokumentumok között számos fontos levél is szerepel, amelyek segítenek megvilágítani az új határtervek mögötti motivációkat is.

Trianon-kutatások a 100. évforduló előtt

Röviden a majdnem félidős Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tevékenységéről és terveiről.

A kassai impériumváltásokról a Történelmi Szemle 2017/4. számában

Megjelent a Történelmi Szemle 2017/4. száma egy sor érdekes írással, köztük kutatócsoportunk munkatársának tanulmányával Kassa 1918-1919 közötti történetéről.

Társadalomtudomány, kultúrtörténet és gazdaságpolitika a Csehszlovák Köztársaságban - könyvbemutató a Pozsonyi Magyar Intézetben

Öt fontos társadalomtudományi, kultúrtörténeti, gazdaságpolitikai jellegű kötetet mutattak be április 4-én a Pozsonyi Magyar Intézetben. Három kötet a Fórum Kisebbségkutató Intézet gondozásában jelent meg, kettő pedig a Kalligramnál. A bemutatott munkák között kutatócsoportunk tagjainak – a honlapon már beharangozott – kötetei is szerepeltek.

Megjelent a Szent-Ivány Józsefről szóló monográfia

Szent-Ivány József a két világháború közötti felvidéki magyar politika és közélet legfontosabb szereplője. 1918 őszén az őszirózsás forradalom gömöri vezéralakja, a régió csehszlovák megszállása után pedig a felvidéki magyar közélet: pártok, sajtó, művelődés egyik megszervezője. Életpályája egyben a felvidéki magyarság Trianon utáni újjászervezésének krónikája is.