Az első világháborút követően gazdát cserélt területeken maradt nemzeti kisebbségek helyzete és státusza nemcsak Magyarország és szomszédos államai között, de például a német–lengyel kapcsolatokban is komoly feszültségeket okozott.

A marburgi Herder Intézet által kiadott, Kelet-Közép Európa kultúrájával és történelmével foglalkozó folyóirat 2021/1. számában jelent meg Szűts István Gergely munkája.

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában vettek részt.

Kollégánk, Szűts István Gergely is részt vett azon az emlékkonferencián, amelyet Sopron városa és a Soproni Egyetem rendezett 2019. április 10-én, az egykori Selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola városba költöztetésének százéves évfordulója alkalmából.

A bécsi Collegium Hungaricum épületétől alig néhány utcányira nagyrészt még ma is állnak azok az épületek, amelyekbe 1914 szeptemberétől a Galíciából és Bukovinából érkező menekültek beköltöztek. Szűts István Gergely írása az első világháborús bécsi menekülthelyzetről.

1918 és 1924 között a mai kutatások alapján 400-430 ezer személy menekült, költözött át az utódállamokból Magyarországra. Az ő történeteiket majd száz évvel az események után is alig ismerjük. Pontos számuk bizonytalan megállapítása mellett jobb esetben mindössze olyan kifejezések emlékeztetnek rájuk, mint a „kiutasított”, a „repatriált” vagy éppen a „vagonlakó”.