Az azonnali Trianon 100 podcastja Ablonczy Balázzsal

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában Ablonczy Balázs beszélt a békeszerződést követő menekülthullámról és menekültpolitikáról.

Az azonnali Trianon 100 podcastja Zeidler Miklóssal és Zahorán Csabával

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.

Határmegállapítás a Mosoni-síkon és a Hanságban

A magyar–osztrák határ kijelölése, bár jogilag ugyanúgy történt, mint másik három szomszédunkkal, tartalmát tekintve – minthogy nem „győztes, kisantant” állammal álltunk szemben – sokkal nagyobb mozgásteret adott Magyarországnak. Éltünk is vele, amennyire lehetett. Sopron és a Pinka-völgy története talán közismert, az már kevéssé az, hogy a Mosoni-síkon is érdemben változott a határ az eredeti vázlathoz képest.

Egy Magyarországnak kedvező vasúti határ

Az osztrák–magyar határ megvonása, különösen pedig a helyszíni határkijelölés lényegesen eltért a többi, „győztes” országgal létrejött trianoni határétól. Nem véletlen, hogy a legtöbb sikeres helyi revízió is itt jött létre. De mindezek előtt a csehek megpróbálták „elvágni” egymástól Ausztriát és Magyarországot.

A drávai határ megállapítása Trianon után

Timár Gábor és Kondor Attila Csaba cikke azt mutatja be, hogy a magyar-horvát belső határ hogyan "lépett elő" államhatárrá Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság között.

1920. június 4.

A Francia Külügyminisztérium levéltára a napokban közzétette az 1920. június 4-én aláírt szerződés eredeti, letölthető szövegét a honlapján.

A csehszlovák-magyar határ kialakulásának történetéhez

Aki csak kicsit is elmélyült a trianoni határok kialakulásának történetében, azonnal rávágja: persze, 1919 január 29., a balassagyarmati csehkiverés! Amikor egy (részben) megszállt kisváros bátor közössége minden belső politikai vitát félretéve elhatározta, hogy kiveri a megszállókat, majd – a közeli demarkációs vonalon állomásozó két század katonasággal együtt – meg is tette ezt. Valószínűleg ettől maradt Balassagyarmat Magyarország része, emiatt kapta a város 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város törvényben foglalt címet.

A magyar–szerb-horvát-szlovén határ véglegesítése

A trianoni határok véglegesítése nem egy esetben egészen a húszas évek elejéig elhúzódott, és számos alig ismert, de annál érdekesebb mozzanata volt. Timár Gábor írása egy ilyen epizódot tár elénk a Magyarország és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság közötti határszakaszról.

Részletek a Rapaich-naplóból

Rapaich Richárd ezredes a magyar kormány megbízottjaként a trianoni békeszerződés katonai pontjainak betartását felügyelő Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottsággal való kapcsolattartásért felelt. Erről a tevékenységéről vezette 1921 és 1927 között hivatali naplóját, amelyet nemrég adott ki a Meritum Egyesület. A március 22-én az ELTE-n bemutatott kötetet Juhász Balázs gondozta, megjelenését pedig a Trianon 100 Kutatócsoport is támogatta.

Rapaich Richárd naplója

Kutatócsoportunk tagja, Juhász Balázs gondozásában újabb kiadvány jelenik meg Trianon kérdésköréből.