"Nem akartak katonát látni?"

Megjelent a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb, a magyar állam 1918-1919-es katonapolitikájáról szóló kötete.

Révész Tamás: "Nem akartak katonát látni?"

Révész Tamás most megjelent, a magyar állam 1918-1919-es katonapolitikájáról szóló könyve céljairól, tartalmáról és az általa hozott kutatási újdonságokról beszél.

1919 eleji helyzetkép Bihar vármegyéből

Kollégánk, Révész Tamás azt a kísérletet illusztrálja, ahogy a magyar hadvezetés megpróbálta megakadályozni, hogy a román csapatok a Királyhágón átkelve a történelmi Erdély után a Partiumból is kiszorítsák a magyar állam fennhatóságát.

Hamarosan megjelenik a Trianon 100 újabb kötete

2019 decemberében jelenik meg Révész Tamás, a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tagjának monográfiája „Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918-1919-ben” címmel.

Egy román röplap 1919 nyaráról

Munkatársunk, Révész Tamás forrásközléséből a Magyarországi Tanácsköztársaság ellen irányuló román propaganda egyik darabját ismerhetjük meg.

Révész Tamás: Mozgósítás, leszerelés és integráció

Kutatócsoportunk tagja, Révész Tamás sikeresen pályázott az MTA Prémium posztdoktori kutatói program támogatásáért.

A Tanácsköztársaság megkezdi a Felvidék kiürítését

1919. június 7-én a Vörös Hadsereg sikeres felvidéki hadjáratát látva a Párizsban ülésező békekonferencia jegyzéket küldött Budapestre, amelyben felszólította a Tanácskormányt, hogy azonnal szüntessék be a hadműveleteket. A közvélemény által csak (első) Clemenceau-jegyzékként ismert távirat ekkor még homályos ígéretet tett arra, hogy a feltételek teljesítése esetén a Tanácskormányt meg fogják hívni a békekonferenciára.

Beszélgetés a Tanácsköztársaságról

Beszélgetés a Tilos Rádió "Régen minden jobb volt" című, 2019. március 22-i adásában.

Vitaest, 2019. március 18. - Clio Intézet-Budapest Főváros Levéltára

A Trianon 100 munkatársa, Révész Tamás a Monarchia 1918. őszi katonai összeomlásáról és következményeiről tartott előadást a Clio Intézet és Budapest Főváros Levéltára szervezésében. Opponense Gali Máté (Veritas Történetkutató Intézet) volt, a moderátor szerepét Bödők Gergely (Clio Intézet) töltötte be.

Erőszak 1918 novemberében

Az antanthatalmakkal megkötött fegyverszünet a felbomló Osztrák-Magyar Monarchia – és benne a Magyar Királyság – legtöbb állampolgára számára közel sem jelentette a béke korszakának beköszöntét. Pont ellenkezőleg. A hátországban egy régóta nem látott erőszakhullám söpört végig. Szinte nem volt olyan település, ahol ne került volna sor atrocitásokra. Révész Tamás korabeli vázlatok alapján készült térképek segítségével jeleníti meg a válságos helyzetet.

Forrongó Magyarország

Linder Béla híres „nem akarok többé katonát látni beszéde” talán az elmúlt évszázad leghíresebb hadügyminiszteri felszólalása volt, amelyet azóta már számtalan alkalommal idéztek és értelmeztek. A Népszava „A tisztek fölesküdtek a magyar szabadságra” című cikkében 1918. november 3-án beszámolt a budapesti helyőrség tisztjeinek esküjéről. Az alábbiakban a cikk alapján Linder beszédének teljes szövegét közöljük.

Szemelvények egy válság krónikájából

1918 őszén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását korábban nem látott erőszakhullám kísérte. November elején-közepén az akkori Hadügyminisztériumot elárasztották a különböző törvényhatóságoktól, vidéki polgármesterektől, csendőrőrsökről és katonai állomásparancsnokságokról érkező jelentések, amelyek fosztogatásokról, lázongásokról és esetenként gyilkosságokról számoltak be. Ezeknek az atrocitásoknak nem csak a helyi parasztság, hanem sok esetben a felbomló alakulataikat egyszerűen otthagyó visszatérő katonák voltak a főszereplői és a helyi vasutasok, jegyzők és csendőrök az áldozatai. A jelentésekből a történelmi Magyarország utolsó heteinek válsága és a viharos változások drámai képe bontakozik ki. A Krónika most induló sorozatában jobbára ezek közül a Hadtörténelmi Levéltárban és a Magyar Országos Levéltárban őrzött jelentések közül válogatott a Trianon 100 munkatársa, Révész Tamás.