A Világ című polgári radikális napilap 1918. december 3-i száma részletes tudósítást közölt a két nappal korábban, december elsején lezajlott gyulafehérvári román népgyűlésről, amelyen a magyarországi románok képviselői kimondták az elszakadást Magyarországtól és az egyesülést Romániával.

A forradalmak, rendszer- és impériumváltások egyik jellegzetes kísérőjelensége a szimbolikus térfoglalás. Ide tartozik a közterek és intézmények átnevezése is, ami révén az új elit látható és a mindennapokban is érzékelhető módon tudatja – és tudatosítja – a dolgok új rendjét.

A Román Nemzeti Bank négy új emlékérmét bocsátott ki a Nagy Egyesülés centenáriumának alkalmából.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba két román történész egy-egy írásán keresztül mutatja be a versengő történész szerepeket és történelemolvasatokat a romániai Nagy Egyesülés Centenáriumán.

Néhány nap múlva átlépünk a 2018-as évbe, amely egyúttal az első világháborút lezáró sorsfordító eseménysor századik évfordulója is. A közelgő „centenárium” – vagyis Erdély 1918-as Romániához csatolásának/csatlakozásának és Nagy-Románia létrejöttének évfordulója – pedig már jó ideje tematizálja a romániai közbeszédet.

Háromszék, 2017. augusztus 26., szombat

Kutatócsoportunk tagját, Zahorán Csabát, az erdélyi Gyulafehérvárra (Alba Iulia) vitte kutatási témája, ahol a Nagy Egyesülés Múzeumának megtekintése mellett bejárta a dél-erdélyi várost is. Fényképes összeállításunk azt szeretné érzékeltetni, miképp jelenik meg Gyulafehérvár gazdag, sokszínű múltja a mai a városképben, annak külső és belső terein.

A politikai pezsgésen túl a román tudományosság is készül a jövő évi évfordulóra. Az akadémia egy hónapja tette közzé centenáriumi tervezetét.

A 2017-es év beköszöntével még közelebb kerültünk a román centenáriumhoz, vagyis az 1918-as „Nagy Egyesülés” századik évfordulójához.