A Felvidék csehszlovák megszállásának kevéssé ismert mozzanatát jelentik a megszálló hadseregen belüli konfliktusok, amelyek közül a leglátványosabb a csehszlovák légiókat vezető olasz tisztikar és a cseh és szlovák tisztek és legénység közötti ellentétek voltak. Munkatársunk, Simon Attila írása.

Mint köztudomású, a Mai Dél-Szlovákia térségét 1919 januárjában megszálló csehszlovák csapatok gerincét az Olaszországból decemberben hazahozott légiók alkották, amelyek élén a csehszlovák hadsereg szlovákiai erőinek főparancsnoka, Luigi Piccione tábornok és olasz tisztikara állt. Az olasz tiszteket azonban kezdettől fogva azzal vádolták, hogy szimpatizálnak a magyar lakossággal, és támogatják azok Csehszlovákia-ellenes megmozdulásait. Ez a vádlók szerint például abban nyilvánult meg, hogy az olaszok szívesen szórakoztak a magyar arisztokrácia társaságában, udvaroltak a magyar hölgyeknek, vagy Pozsony esetében például az is felmerült, hogy átjártak a demarkációs vonal túloldalán fekvő Ligetfaluba borozni. A konfliktusok mögött azonban valójában az állt, hogy az olaszok nem mindig nézték jó szemmel a csehszlovák hatalomnak a magyar lakossággal szembeni magatartását.

Az ellentétek legkirívóbb eseteként az 1919. február 12-i pozsonyi sortűz eseményeit szokás emlegetni, amikor is a tüntető pozsonyi munkásággal párbeszédet folytató és azok véleményét meghallgatni akaró városparancsnokot az egyik csehszlovák legionárius puskatussal leütötte. És bár a hivatalos kommunikációban igyekeztek az agressziót a tüntetőkre kenni, Vavro Šrobár teljhatalmú miniszter kénytelen volt mind Piccionétől, mind az olasz hadügyminisztertől elnézést kérni a történtekért. Kevésbé ismert, de a két ország között hasonló feszültséget okozott az a losonci incidens is, amikor az ottani helyőrség cseh tisztjei házi őrizetbe vetették az olasz parancsnokukat, mert az nem értett egyet a város magyar lakosságának megbüntetésére irányuló törekvésekkel. Jellemző módon a csehszlovák hadvezetés egyik esetben sem büntette meg a vétkeseket, s mindkét alkalommal az olasz tiszteket helyezték át máshová. Az olaszok érzékenységét azonban leginkább az az eset sértette, amikor a csehszlovák legionáriusok letépték a kassai olasz tisztek ablakából kilógó olasz nemzeti lobogót, mivel azt magyar zászlónak nézték. Legalábbis a hivatalos verzió így magyarázta tettüket.

Olaszországi legionáriusok Kassán

A sorozatos konfliktusok végül oda vezettek, hogy 1919 júniusának első napjaiban Piccione helyett a francia Maurice Pellé tábornokot nevezték ki a hadsereg élére, az olasz tiszteket pedig a magyarokkal szemben kevesebb megértést mutató franciák váltották fel. 

Twitter megosztás Google+ megosztás