2018. január 11. csütörtök, 11:33
első világháború, Az Est, Napilapok, Woodrow Wilson, 14 pont
A Krónika következő része azt mutatja be, hogy Az Est – Miklós Andor független, népszerű bulvárlapja – cikke hogyan mutatta be Wilson „14 pontját”.

Az Est 1918. január 11-i (IX. évf. 10. sz.) lapszámának címoldalát és első két oldalát a breszt-litovszki tárgyalások uralták: Breszt-Litovszkban felszólitottuk az oroszokat a különbéke megkötésére / Kühlmann és Czernin beszéde / Ma folytatják a tárgyalást - jelezték a címek. De - a Budapesti Hírlaphoz hasonlóan - Az Est is beszámolt Wilson beszédéről, amelyet a harmadik oldalon ismertetett az alábbi kísérőszöveggel:

Wilson tizennégy békepontja (3. o.)

Az entente kórusában, a mely világszerte felhangzott a breszt-litovszki tárgyalások jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozatala után, Lloyd George beszédét a másik hőstenornak, Wilsonnak a nyilatkozata követte. Lloyd George is elég részletesen szólott az entente javára, de beszédét a legteljesebben kiegészitette, sőt felülmulta Wilson üzenete, a melyet a kongresszusnak küldött. A béke felé közelebb jutottunk annyival, hogy ellenségeink most már határozottan megmondják, hogy mit akarnak. A háboru egy nagy káosszal kezdődött, inkább a felkészültségnek, a tradiciók dühének, a gazdasági rivalitásnak összeütközése volt, mint harc határozott célokért. Utóbb születtek meg jelszavai, és most már odaérkeztünk, hogy kiverekedték a határozott békefeltételeket.

Ma az ententeban Wilson a legnagyobb ur, és ezért fontos az ő 14 pontja. A mi az emberiség általános nagy eszméit illeti, abból a szempontból liberális a Wilson-féle békejavaslat, a hol megfogható érdekeket nem érint és általános etikai értékekről szól, ott szép és nemes, de magvában teljesen a központi hatalmak ellen irányul és az amerikai-angol érdekcsoport szelleme lengi át. Hangsulyozza a tengerek szabadságát, de viszont kiköti a nemzetközi szerződések végrehajtásának érvénybentartását, tehát ha ő most megegyezik Angliával, kettőjük kénye-kedve szerint zárhatja el a világ minden tengerét, a mig például Törökországtól azt követeli, hogy nyissa meg a Dardanellákat. Még mielőtt tényleg a háboruba avatkozott volna, már a győztes jogát követeli és békefeltételeket diktál.

Békefeltételei határozottak és ennyiben fontosak is. Amerikáról van szó, tehát megindulhat az alku. Eddig csak bizonytalanságokért verekedett a világ, most kezdődik voltaképpen a részlete, a kiegyezés, a megegyezés harca, a mely végül is meghozza a békét.    

Twitter megosztás Google+ megosztás