Budapesti Hírlap 1919. február 22. (5. oldal)

Általános sztrájk a megszállott Délvidéken.

Szeged, febr. 21.

(A Budapesti Hirlap tudósitójának telefonjelentése.)

Ma délelőtt féltiz órakor távirat érkezett a szegedi vasuti üzletvezetőséghez, a melyben a temesvári szociáldemokratapárt értesiti a szegedi szociáldemokratapártot, hogy pénteken délelőtt tiz órától kezdődően az összes szakszervezetek bevonásával a délvidéki megszállott területeken megkezdik az általános sztrájkot. Mikor a magyar vasutasszövetség szegedi szakszervezete értesült a távirat tartalmáról, a városi székház egyik emeleti szobájában ülést tartott, a melyen a délvidéki sztrájkolókkal szolidaritást vállalt. Elhatározták, hogy a demarkációs vonalon tulra vonatot nem inditanak mindaddig, a mig a szerbek a délvidéki sztrájkolók követeléseit nem teljesitik. Az állomásokon a lokomotivokat leszerelték és a szakszervezet határozatát közölték Vigyázó István államvasuti üzletvezetővel és Soós tábornok kerületi parancsnokkal, figyelmeztetvén őket, hogy a vonatközlekedést ne forszirozzák, mert egyrészt a vonatok elinditására ugy sem akad személyzet, másrészt pedig semmiért sem vállalnak felelősséget. Délelőtt a pécsi és a szabadkai üzletvezetőségek a szegedi üzletvezetőség utján érdeklődtek a temesvári üzletvezetőségnél a sztrájk kitörése iránt és miután megtudták, hogy a sztrájk valóban kitört, valamennyi pécsi és szabadkai közüzem munkásai és hivatalnokai sztrájkba léptek. Igy tehát a Délvidék nyugati része is csatlakozott a sztrájkhoz. Délután félkettőkor a temesvári üzletvezetőség utján a bánáti vasutak parancsnokságától a következő távirat érkezett a szegedi üzletvezetőséghez:

A bánáti vasutak parancsnokságától OBR. 2626. a következő értesités érkezett: Üzletvezetőség Temesvár és Szeged. Ma délelőtt 10 órakor minden ok nélkül kiütött az összes vasuti alkalmazottak sztrájkja, a mi egyenesen a mi érdekeink ellen történik. Az üzletvezető és a többi felügyelő osztályfőnök kijelentése szerint a vasuti alkalmazottak sztrájkja azért tört ki, mert a póstaalkalmazottak is sztrájkolnak, mivel a postaigazgatás a tegnapi nap folyamán szerb kezekbe ment át. A vasutasokra nézve ez az ok nem áll fenn, ezért tehát elrendelem, hogy az üzletvezetőség haladéktalanul hivja föl az összes vasuti alkalmazottakat, térjen vissza mindenki a szolgálatba és hogy ma délután öt óráig a mai napig fennállott összes forgalom ujból felvétessék. Ha a személyzet nem tér vissza szolgálatába és a forgalom a jelzett időpontig nem indulna meg, a katonai büntetőtörvény szabályai szerint fogok eljárni. A bánáti vasutak parancsnoka: Joachimovics Dusán mérnök-alezredes.

A szegedi üzletvezetőség azonnal jelentést lett az államvasutak igazgatóságának és Joachimovics átiratát megtáviratozta a bánáti vasuti üzletvezetőségeknek. Ez intézkedésének végrehajtásában azonban a vasutas szövetség szakszervezetének a táviró hivatal ellenőrzésére kiküldött bizalmi férfiúi megakadályozták. A Temesvár és Szeged között közlekedő 711. számu személyvonat 2 óra 15 perckor megérkezett Szegedre. A Szeged és Nagybecskerek között közlekedő 4709. számu vonat szintén befutott 3 órakor. A szerelvényen egyetlen polgári utas sem volt. A szeged-rókusi állomáson mintegy ötszáz szabadságolt francia katona várta, hogy az ötórai vonattal Szabadkán keresztül hazatérhessen. A vasutas szövetség határozata értelmében vonatot nem indithattak, jóllehet a szeged-rókusi állomásfőnök el akarta szállittatni a francia katonákat. A francia katonák erőszakkal kényszeritették a vasutasokat, hogy lokomotivot szereljenek a szállitmány elé. A franciák vonata délután négy órakor valóban el is indult, és mint Szabadkáról jelentik, oda meg is érkezett. Az esti órákban Temesvárról elindult a 746. számu személyvonat, a melyet Klári-Szöllők, Zsombolya és Gyertyámos között a vasuti kitérőnél a magyar vasutasok föltartóztattak. A vasutasokat Temesvárra visszaküldték. Egy szerb katonai járóőr emiatt a szolgálatot teljesitő vasutasokat letartóztatta és elhurcolta.

A késő éjjeli órákban érkezett jelentések szerint a szerb katonai járóőrök a vasutasokat összefogdossák, és tettleges inzultusokkal akarják őket sztrájktörésre kényszeriteni. Több vasutas Klári-Szöllőkből elgyalogolt Zsombolyára és ott elbeszélte, hogy a szerb járóőrök minden vasuti állomásról tuszokat hurcolnak el, hogy igy megfenyegessék a sztrájkoló vasutasokat. Zsombolyán is több vasutast letartóztattak és elhurcoltak.

A románok.

Semleges zónát követelnek.

Szatmárnémeti, febr. 21.

A nagyváradi román csapatok parancsnoksága a demarkációs vonalon innen lévő magyar csapatok parancsnokságához átiratot intézett, a melyben felszólitja a magyar parancsnokságot, hogy a magyar csapatok tiz kilométerre vonuljanak vissza a demarkációs vonal mögé, szabadon hagyva tiz kilométer mélységü semleges területet. A mennyiben e rendelkezésnek eleget nem tennének, a román csapatok a demarkációs vonalon tul lévő lakosságot ágyutüz alá veszik. Ugyancsak megtorló intézkedést fognak tenni az Erdélyben lévő magyar tisztek családjai ellen. A választ a kézbesitéstől számitott huszonnégy órán belül elvárják. A magyar kormány ezt az eljárást az antant tudomására adta.

Zilah, febr. 21.

A román csapatok parancsnoksága parlamenter utján közölte a Zilah környékét védő magyar csapatok parancsnokságával, hogy uj demarkációs vonalat állapit meg. Kratochwill ezredes, magyar parancsnok kijelentette, hogy csak a fegyverszüneti szerződéssel megállapitott Maros folyót tekinti demarkációs vonalnak.

Összeütközés a magyarok és románok között.

Arad, febr. 21.

Nagyhalmágyon a magyarok és románok közt összeütközés támadt, a melynek során 12 román meghalt, 20 megsebesült. A magyarok közül néhány megsebesült. A románok boszuból Löwenstein Ignác füszerkereskedőt üzletéből kihurcolták, egy fához kötve lugkőoldatot itattak vele, lakásában feleségét meggyalázták, kétéves kisfiát pedig egy petróleumhordóba tették és meggyujtották. Világoson szintén véres harc volt, a melynek állitólag 20 halottja van. Kisjenő községben a Szegedről érkezett magyar katonaság összeütközött a román gárdával. A harc áldozata 25 halott és 80 sebesült. Condrecourth francia tábornok tegnap Temesvárról Aradra érkezett és átvette az egész Bánátra szóló katonai parancsnokságot. Aradot ezáltal sztratégiailag a Bánáthoz tartozónak mondották ki.

(Kép forrása: Tolnai Világlapja 1919. február 22.)

A csehek.

Megkezdődött a magyar állampolgárok besorozása.

Balassagyarmat, febr. 21.

A csehek egyes helyen, elsősorban Losoncon és vidékén megkezdték az 1882–1898. évfolyambeli magyar állampolgároknak a csehszlovák hadseregbe való besorozását. Losoncról százszámra menekülnek a férfiak, köztük tótok is, a kik mindannyain a csehek ellen akarnak harcolni. Megkezdődött a sorozás Párkányban és környékén is.

A csehek a felvidéken mindenütt kihirdették, hogy a lakosság magyar repülőgép megjelenésekor ne tartózkodjon a szabadban, mert a repülőgépre lőni fognak. Ezzel az intézkedéssel a csehek nyilvánvalóan meg akarják akadályozni, hogy a magyarok hozzájuthassanak a repülők által ledobott magyar röpiratokhoz és ujságokhoz.