Interjú a Trianon 100 Kutatócsoport és a Közép-Európa Kutatóintézet együttműködésében megszületett, "Kérészállamok" című kötetről a Válasz Online-on. Ablonczy Bálint Hatos Pállal, a kutatóintézet vezetőjével és a szerkesztőkkel, Szeghy-Gayer Veronikával, valamint Zahorán Csabával beszélgetett a Ludovika Egyetemi Kiadó által 2022 őszén megjelentetett kiadványról.

Néhány napja jelent meg a „Kérészállamok. Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918–1921)” című könyv.

Miként zajlott le az államfordulat a kassai pénzügyigazgatóság mikromiliőjében? Erről szól kollégánk, Szeghy-Gayer Veronika „Tost László, Kassa polgármestere” című munkájának hatodik fejezete, melyből most egy részletet közlünk. A kötet, amely olvasmányos stílusban dolgozza fel a csehszlovákiai magyar katolicizmus egyik emblematikus alakjának élettörténetét, 2022 elején jelenik meg a Kassai Magyarok Fórumának kiadásában, a Szlovák Köztársaság Kisebbségi Kulturális Alapjának a támogatásával.

2021. október 13-án a kassai Thália Színház Márai Stúdiójában mutatták be a Trianon 100 Kutatócsoport és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet közös kiadványát, a Molnár Miklós-emlékkönyvet.

A Szlovák Tudományos Akadémia minden évben megrendezi fiatal kutatóinak versenyét, amelyre a 35 év alatti akadémiai kutatók jelentkezhetnek saját tudományos munkájukkal.

A BBC History friss számában Szeghy-Gayer Veronika a Trianon kérdéskörét érintő szlovák történeti munkákat tekinti át, míg L. Balogh Béni a román Historia című lap centenáriumi különszámának tanulmányait szemlézi.

Hamarosan megjelenik a Fórum Kisebbségkutató Intézet és a Trianon 100 Lendület Kutatócsoport közös kötete „Kassától Košicéig. Molnár Miklós-emlékkönyv” címmel.

Kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika összefoglalta, mi minden történt a szlovák közéletben és szakmai diskurzusban a trianoni békeszerződés aláírásának százéves évfordulója kapcsán.

Az Archívnet legújabb, 2020/2 száma a "Megszállás, impériumváltás, Trianon - I." címet viseli. Kutatócsoportunk munkatársa, Szeghy-Gayer Veronika írása a kassai postások kálváriáját mutatja be a történelmi Magyarország felbomlása után.

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika beszélt a történelmi Magyarország végéről és a trianoni békeszerződésről.

Megtelt a Bartók Béla úti Kelet Kávézó és Galéria, amikor december 16-án bemutatták a Trianon 100 Kutatócsoport legújabb kötetét, Révész Tamás „Nem akartak katonát látni?” című könyvét.

Kutatócsoportunk tagja, Szeghy-Gayer Veronika a Kassai Történelmi Társaság jubileumi konferenciáján adott elő.

A tavaszi könyvfesztiválra jelent meg, és már a könyvesboltokban is kapható a Müller Rolf, Takács Tibor és Tulipán Éva szerkesztette „Terror 1918–1919” című kötet, benne munkatársunk, Szeghy-Gayer Veronika írásával a civilek elleni erőszakról és Kassa első csehszlovák megszállásáról.

Elhangzott a Pátria Rádió Rangadó c. műsorában, 2018. július 30-án.

Röviden a majdnem félidős Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tevékenységéről és terveiről.

Bártfa városa 1919-ben csehszlovák ellenőrzés alá került, majd részévé vált a születő északi utódállamnak. Ki hogyan reagált az impériumváltásra, és milyen identitásmintázatok olvashatók ki az egyes polgárok döntéseiből? Szeghy-Gayer Veronika írása.

Ha azt halljuk, hogy „vagonlakó”, akkor általában azok a képek ugranak be, amelyek a történelmi Magyarország felbomlása miatt elmenekült, és kényszerűségből jó ideig budapesti pályaudvarokon, átalakított vagonokban élő családokat ábrázolják. Voltak azonban más „vagonlakók” is, munkatársunk, Szeghy-Gayer Veronika egy róluk szóló kiállítást tekintett meg Kassán.

Ez a rövid, de sokszereplős történet tömören összefoglalja, hogy az első világháború emlékezete mennyire megosztotta az egyes nemzetiségi csoportokat, s adott esetben micsoda konfliktusokat gerjesztett a kis közösségeken belül. De talán még többet mond el zsidók és nem zsidók, zsidók és magyarok viszonyáról.