Határmódosítási elképzelések a Magyarság olvasói leveleiben (2. rész)
A Magyarság a későbbiekben is folytatta az olvasók által beküldött javaslatok közreadását, amelyek – ahogy a szerkesztők fogalmaztak – „seregestül” érkeztek a laphoz.
Határmódosítási elképzelések a Magyarság olvasói leveleiben
Bár a trianoni békeszerződést a magyar közvélemény szinte egységesen elutasította, a revízió nyílt követelése az 1920-as évek elején – különösen nemzetközi viszonylatban – lekerült a napirendről. A revizionista propaganda csak az évtized második felében élénkült meg, amihez nagymértékben hozzájárult az a kampány is, amelyet egy brit sajtómágnás, Rothermere lord (Harold Sidney Harmsworth, Rothermere vikomtja) kezdeményezett.
Egy nemzet- és állameszme évszázados története
Magyarország szomszédságában több államszövetség is létezett (Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió), amelyek közül - eredeti formájában - egyik sem élte túl a 20. századot. Pedig mindegyik komoly eszmei, ideológiai alapokkal rendelkezett, mint a Csehszlovákiát legitimáló "csehszlovakizmus" is. Az alábbiakban kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba a csehszlovakizmusról 2019-ben megjelent cseh–szlovák tanulmánykötetről számol be.
Évfordulós falitérképek Csehszlovákiáról és Nagy-Romániáról
Magyarországon több térképes kiadvány is napvilágot látott a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából, de már korábban is forgalomban volt számos olyan munka – falitérképek, naptárak, plakátok stb. –, amelyek a történelmi Magyarországot, illetve annak felbomlását ábrázolták. Csehszlovákia, illetve Nagy-Románia létrejöttének 2018-as centenáriuma alkalmából északi és keleti szomszédunk sem mulasztotta el, hogy térképekkel is felidézzék a máig nosztalgikusan emlegetett „első köztársaság” és a „kiegészült Románia” korszakát, derül ki munkatársunk, Zahorán Csaba írásából.
A trianoni évszázad egyik szlovák olvasata
A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.
Tanulmány a századik évfordulókról
A brünni Masaryk Egyetem folyóiratában megjelent munkatársunk, Zahorán Csaba tanulmánya a 2018-2020 közötti román és magyar évfordulós megemlékezésekről.
A Trianon 100 Kutatócsoport tagjainak előadásai Beregszászon
Az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretei között a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán kutatócsoportunk tagjainak részvételével került sor szakmai programra.
Trianon külföldi nézőpontból
Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában beszégettek Horváth Szilárddal.
Roman Holec Trianon – diadal és katasztrófa című könyvéről
Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.
Az 1919-es magyar–román háború román perspektívából
A román történeti tudatban sajátos kép él az 1919-es magyar–román háborúról. Munkatársunk ezt vizsgálta meg a Historia Special történeti folyóirat – a századik évforduló alkalmából megjelent – tematikus lapszáma alapján.
Zahorán Csaba hármas recenziója a BUKSZ-ban
Kollégánk a BUKSZ 2021/1. számában három olyan, a trianoni centenárium évében megjelent kiadványról ír, amelyek a békeszerződést és következményeit földrajzi szempontból, a térképek felől közelítik meg.
A "Trianon, Trianon!" című könyvről
2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.
Megjelent a Balkán-kronológia második kötete
Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba is közreműködött a Balkánról szóló kronológia most megjelent második kötetének elkészítésében, amely „A nemzeti ál(la)mok bűvöletében, 1879–1918” címet viseli, és a régióhoz tartozó országok – Bulgária, Macedónia, Görögország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Románia és az egykori Oszmán Birodalom – eseménytörténetét mutatja be.
Trianonról a Central European Horizons folyóiratban
A Central European Horizons folyóirat 2021/1. számában Zahorán Csaba Trianon helyét vizsgálja a román emlékezetpolitikában.
Kollégáink írásai a Nagy Imre Alapítvány kötetében
Romsics Gergely és Zahorán Csaba írásait is tartalmazza a Nagy Imre Alapítvány legújabb, nemrég megjelent, „Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések VII” című kiadványa.
Zahorán Csaba tanulmánya a nemzeti önrendelkezésről
Megjelent a kutatócsoportunk tagja, L. Balogh Béni által társszerkesztett „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon” című kötet, benne olvasható kollégánk, Zahorán Csaba tanulmánya is.
Online konferencia a Poznańi Adam Mickiewicz Egyetemen
A Trianon 100 Kutatócsoport több tagja is részt vett a Poznańi Adam Mickiewicz Egyetem Trianonnal foglalkozó interdiszciplináris konferenciájának („Másik Trianon. Elbeszélések, emlékezet, kontextusok”) október 8-i paneljeiben. A részvétel – a járványhelyzet miatt – ugyan sajnos csak „virtuális” volt, és a magyar kutatók legfeljebb a google maps segítségével ismerkedhettek meg Poznań városával, ám a program még így is nagyon érdekesnek bizonyult.
Kollégáink a Nagy Imre Alapítvány konferenciáján
Szeptember 28-án a Barabás Villában került sor a Nagy Imre Alapítvány által a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferenciára.