A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.

A brünni Masaryk Egyetem folyóiratában megjelent munkatársunk, Zahorán Csaba tanulmánya a 2018-2020 közötti román és magyar évfordulós megemlékezésekről.

Az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretei között a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán kutatócsoportunk tagjainak részvételével került sor szakmai programra.

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában beszégettek Horváth Szilárddal.

Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.

A román történeti tudatban sajátos kép él az 1919-es magyar–román háborúról. Munkatársunk ezt vizsgálta meg a Historia Special történeti folyóirat – a századik évforduló alkalmából megjelent – tematikus lapszáma alapján.

Kollégánk a BUKSZ 2021/1. számában három olyan, a trianoni centenárium évében megjelent kiadványról ír, amelyek a békeszerződést és következményeit földrajzi szempontból, a térképek felől közelítik meg.

2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba is közreműködött a Balkánról szóló kronológia most megjelent második kötetének elkészítésében, amely „A nemzeti ál(la)mok bűvöletében, 1879–1918” címet viseli, és a régióhoz tartozó országok – Bulgária, Macedónia, Görögország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Montenegró, Románia és az egykori Oszmán Birodalom – eseménytörténetét mutatja be.

A Central European Horizons folyóirat 2021/1. számában Zahorán Csaba Trianon helyét vizsgálja a román emlékezetpolitikában.

Romsics Gergely és Zahorán Csaba írásait is tartalmazza a Nagy Imre Alapítvány legújabb, nemrég megjelent, „Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések VII” című kiadványa.

Megjelent a kutatócsoportunk tagja, L. Balogh Béni által társszerkesztett „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon” című kötet, benne olvasható kollégánk, Zahorán Csaba tanulmánya is.

A Trianon 100 Kutatócsoport több tagja is részt vett a Poznańi Adam Mickiewicz Egyetem Trianonnal foglalkozó interdiszciplináris konferenciájának („Másik Trianon. Elbeszélések, emlékezet, kontextusok”) október 8-i paneljeiben. A részvétel – a járványhelyzet miatt – ugyan sajnos csak „virtuális” volt, és a magyar kutatók legfeljebb a google maps segítségével ismerkedhettek meg Poznań városával, ám a program még így is nagyon érdekesnek bizonyult.

Szeptember 28-án a Barabás Villában került sor a Nagy Imre Alapítvány által a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferenciára.

Előadások és beszélgetések Trianonról hazai és a szomszédos országokból érkező szakértőkkel.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba a Tilos Rádió Hajnali Hasadás műsorában beszélgetett a szomszédos országok Trianon-értelmezéséről.

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.