Romsics Gergely és Zahorán Csaba írásait is tartalmazza a Nagy Imre Alapítvány legújabb, nemrég megjelent, „Nagy Imre és kora. Tanulmányok, forrásközlések VII” című kiadványa.

Megjelent a kutatócsoportunk tagja, L. Balogh Béni által társszerkesztett „Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon” című kötet, benne olvasható kollégánk, Zahorán Csaba tanulmánya is.

A Trianon 100 Kutatócsoport több tagja is részt vett a Poznańi Adam Mickiewicz Egyetem Trianonnal foglalkozó interdiszciplináris konferenciájának („Másik Trianon. Elbeszélések, emlékezet, kontextusok”) október 8-i paneljeiben. A részvétel – a járványhelyzet miatt – ugyan sajnos csak „virtuális” volt, és a magyar kutatók legfeljebb a google maps segítségével ismerkedhettek meg Poznań városával, ám a program még így is nagyon érdekesnek bizonyult.

Szeptember 28-án a Barabás Villában került sor a Nagy Imre Alapítvány által a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferenciára.

Előadások és beszélgetések Trianonról hazai és a szomszédos országokból érkező szakértőkkel.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba a Tilos Rádió Hajnali Hasadás műsorában beszélgetett a szomszédos országok Trianon-értelmezéséről.

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.

Kutatócsoportunk Trianon emlékezetére koncentráló szekcióval vett részt az „1989 és a rendszerváltás: a társadalmi cselekvés lehetőségei” című 2019. november 28–30-i szegedi konferencián.

Kutatócsoportunk munkatársa, Zahorán Csaba is részt vett a Historia Europeana „Felidézett és elfelejtett mérföldkövek” című brünni konferenciáján 2019. november 12–13. között.

1923-ban – vagyis évekkel az első világháború harci cselekményei és a békeszerződések megkötése után – avatták fel Bukarestben az Ismeretlen Katona Sírját. A háborúban elesett 350 000 román katona előtt tisztelgő alkotás a modern nacionalizmusok egy tipikus, Benedict Anderson szavaival „lenyűgőző jelképe”, amely egyszerre állít emléket a hősi halottaknak és áldozatuk gyümölcsének, jelen esetben Nagy-Romániának.

Sokat írtak már az 1918. december elsejei gyulafehérvári román népgyűlésről, amelyen a magyarországi románok képviselői kimondták elszakadásukat a történelmi Magyarországtól és csatlakozásukat Romániához. Mégis viszonylag keveset tudunk arról, hogy tulajdonképpen hogyan is zajlott le az impériumváltás, és miképp élték meg ezeket a napokat a helyi – magyar, román, német és egyéb anyanyelvű – lakosok.

A Trianon 100 Kutatócsoport történészei július első napjaiban Torockón adtak elő.

1918 őszén drámai módon ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia és benne a történelmi Magyarország története. A döntő mozzanatot az jelentette, hogy a háború utolsó szakaszában az antant magáévá tette a nemzeti önrendelkezés wilsoni elvét, és felkarolta a dualista berendezkedéssel elégedetlen nemzeti mozgalmakat. A katonai vereség így végül a Monarchia felbomlásához vezetett. Az „új Európa” alapjává a nemzeti elv vált, alkalmazása azonban meglehetősen szelektív módon, szinte mindenhol a vesztesnek kikiáltott nemzetek rovására történt.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba két román történész egy-egy írásán keresztül mutatja be a versengő történész szerepeket és történelemolvasatokat a romániai Nagy Egyesülés Centenáriumán.

Trianonról, a centenáriumról, Erdély történetéről és magyar-román történészvitákról a tusnádfürdői szabadegyetemen, 2017. július 21-én.

Marosvásárhelyi Rádió

Háromszék, 2017. augusztus 26., szombat