2018-ban, majd az azt követő években egymás után jelentek meg Romániában az 1918-as „Nagy Egyesülés” – vagyis a román nemzet egy államban történt egyesítése – óta eltelt évszázadot értékelő munkák. Közéjük tartozik az „Egy centenárium…” című tanulmánykötet is, amelynek bemutatására kutatócsoportunk munkatársa, Zahorán Csaba vállalkozott.

Interjú a Trianon 100 Kutatócsoport és a Közép-Európa Kutatóintézet együttműködésében megszületett, "Kérészállamok" című kötetről a Válasz Online-on. Ablonczy Bálint Hatos Pállal, a kutatóintézet vezetőjével és a szerkesztőkkel, Szeghy-Gayer Veronikával, valamint Zahorán Csabával beszélgetett a Ludovika Egyetemi Kiadó által 2022 őszén megjelentetett kiadványról.

A sűrű történelmű Maros parti városban 2022. október 26–29. között négy magyarországi és hét romániai történész tartott előadást és cserélt eszmét a magyar–román múlt számos kérdéséről, amelyek közül több napjainkban is aktuálisnak számít.

Néhány napja jelent meg a „Kérészállamok. Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918–1921)” című könyv.

A bukaresti Monitorul Oficial (a román Hivatalos Közlöny) kiadója reprezentatív albumot jelentetett meg 2019-ben, az első világháború végén lezajlott magyar–román konfrontáció századik évfordulója alkalmából. Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba ezt a kiadványt mutatja be 103 évvel a román hadsereg 1919. augusztus 4-i bevonulása után.

Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója alkalmából nemcsak a „Nagy Egyesülést”, vagyis a román nemzeti egységet megvalósító román politikusokról, értelmiségiekről és katonákról emlékeztek meg Románia-szerte, hanem azokról a külföldi személyiségekről is, akik szintén szerepet játszottak ebben az eseménysorban.

A Magyarság a későbbiekben is folytatta az olvasók által beküldött javaslatok közreadását, amelyek – ahogy a szerkesztők fogalmaztak – „seregestül” érkeztek a laphoz.

Bár a trianoni békeszerződést a magyar közvélemény szinte egységesen elutasította, a revízió nyílt követelése az 1920-as évek elején – különösen nemzetközi viszonylatban – lekerült a napirendről. A revizionista propaganda csak az évtized második felében élénkült meg, amihez nagymértékben hozzájárult az a kampány is, amelyet egy brit sajtómágnás, Rothermere lord (Harold Sidney Harmsworth, Rothermere vikomtja) kezdeményezett.

Magyarország szomszédságában több államszövetség is létezett (Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Szovjetunió), amelyek közül - eredeti formájában - egyik sem élte túl a 20. századot. Pedig mindegyik komoly eszmei, ideológiai alapokkal rendelkezett, mint a Csehszlovákiát legitimáló "csehszlovakizmus" is. Az alábbiakban kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba a csehszlovakizmusról 2019-ben megjelent cseh–szlovák tanulmánykötetről számol be.

Magyarországon több térképes kiadvány is napvilágot látott a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából, de már korábban is forgalomban volt számos olyan munka – falitérképek, naptárak, plakátok stb. –, amelyek a történelmi Magyarországot, illetve annak felbomlását ábrázolták. Csehszlovákia, illetve Nagy-Románia létrejöttének 2018-as centenáriuma alkalmából északi és keleti szomszédunk sem mulasztotta el, hogy térképekkel is felidézzék a máig nosztalgikusan emlegetett „első köztársaság” és a „kiegészült Románia” korszakát, derül ki munkatársunk, Zahorán Csaba írásából.

A trianoni békeszerződés Szlovákia számára is fontos történelmi mérföldkő, amely azóta is hatással van a magyar–szlovák kapcsolatokra. Erről szól „A nemzet élete örök. Száz év Trianon óta 1920–2020” című, 2020-ban Pozsonyban kiadott könyv, amelyet munkatársunk, Zahorán Csaba mutat be.

A brünni Masaryk Egyetem folyóiratában megjelent munkatársunk, Zahorán Csaba tanulmánya a 2018-2020 közötti román és magyar évfordulós megemlékezésekről.

Az MTA Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretei között a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán kutatócsoportunk tagjainak részvételével került sor szakmai programra.

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában beszégettek Horváth Szilárddal.

Száz évvel a trianoni békeszerződés aláírása után látott napvilágot Roman Holec szlovák történész könyve „Trianon – diadal és katasztrófa” címmel. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának recenziója a Regio folyóirat legújabb, 2021/2. számában jelent meg.

A román történeti tudatban sajátos kép él az 1919-es magyar–román háborúról. Munkatársunk ezt vizsgálta meg a Historia Special történeti folyóirat – a századik évforduló alkalmából megjelent – tematikus lapszáma alapján.

Kollégánk a BUKSZ 2021/1. számában három olyan, a trianoni centenárium évében megjelent kiadványról ír, amelyek a békeszerződést és következményeit földrajzi szempontból, a térképek felől közelítik meg.

2020-ban vaskos tanulmánykötet jelent meg Kolozsváron „Trianon, Trianon! A revizionista politikai mitológia egy évszázada” címmel. A neves román kutatók – történészek, szociológusok, jogászok – által írt könyv a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójára készült, azzal a céllal, hogy a történelmi esemény körülményeinek bemutatásán túl „Trianon” hosszú távú hatásait is elemezze. A vállalkozás ígéretes, az eredmény azonban már kevésbé tűnik annak. A Trianon 100 Kutatócsoport tagja, Zahorán Csaba írása a kötetről.