Koloh Gábor tanulmánya a Regional Statistics folyóiratban

A Központi Statisztikai Hivatal folyóiratának friss számában jelent meg kollégánk „The number of Trianon refugees” című írása.

Ablonczy Balázs előadása a trianoni menekültekről

Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője szeptember 22-én délután „Vagonok, barakkok, telepek – menekültek a Trianon utáni Magyarországon” címmel tart előadást az Állami lakótelepiek 12. találkozóján.

Wintermantel Péter előadása a Budapest Science Meetupon

Kollégánk a szeptember 9-i Science Meetupon „Az ázsiai csendestárs: Trianon japán szemmel” című előadásában a trianoni békeszerződés japán diplomáciatörténeti vonatkozásait járja körül.

Romsics Gergely a Károli Gáspár Református Egyetem podcastjében

A Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely történelmi podcastjében Romsics Gergelyt, kutatócsoportunk munkatársát és Csunderlik Pétert, az ELTE BTK oktatóját, a Politikatörténeti Intézet munkatársát Kanyó Ferenc kérdezte a Tanácsköztársaság létrejöttéről, bukásának okairól, valamint emlékezetéről.

Petrozsényi tanárok és az impériumváltás

A dévai és szászvárosi tanárok impériumváltást követő pályájának elemzése után Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője ezúttal a petrozsényi gimnázium oktatóinak választási lehetőségeit vizsgálja.

„Ruhrpolen” optánsok 1921-ben

Az első világháborút követően gazdát cserélt területeken maradt nemzeti kisebbségek helyzete és státusza nemcsak Magyarország és szomszédos államai között, de például a német–lengyel kapcsolatokban is komoly feszültségeket okozott.

Szeghy-Gayer Veronika a Szlovák Tudományos Akadémia díjában részesült

A Szlovák Tudományos Akadémia minden évben megrendezi fiatal kutatóinak versenyét, amelyre a 35 év alatti akadémiai kutatók jelentkezhetnek saját tudományos munkájukkal.

Az Úton-kötetről az Új Szó portálon

Kutatócsoportunk Ablonczy Balázs által szerkesztett „Úton. Menekülés, mobilitás, integráció Közép-Európában és Magyarországon az első világháború után” című tanulmánykötetét Bödők Gergely ismerteti.

Konferencia Magyarország külkapcsolatairól

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete „A magyar külpolitika a Horthy-korszakban” címmel rendez tudományos műhelykonferenciát a két világháború közötti Magyarország kétoldalú kapcsolatairól június 25-én, pénteken.

Zahorán Csaba hármas recenziója a BUKSZ-ban

Kollégánk a BUKSZ 2021/1. számában három olyan, a trianoni centenárium évében megjelent kiadványról ír, amelyek a békeszerződést és következményeit földrajzi szempontból, a térképek felől közelítik meg.

Simon Attila tanulmánya a Fórumban

Kollégánk a Fórum Társadalomtudományi Szemle 2021/2. számában megjelent tanulmányában vizsgálja az impériumváltást.

Trianonról a Károli Gáspár Református Egyetem podcastjében

A Károli Gáspár Református Egyetem RefCOO – a Református Művelődésért Kutatóműhely történelmi podcastjében Ablonczy Balázst, kutatócsoportunk vezetőjét és Egry Gábort, a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet főigazgatóját Kanyó Ferenc kérdezte Trianonról.

Online beszélgetés Zeidler Miklóssal

Zeidler Miklós kollégánk IV. Károly 1921-es két visszatérési kísérletéről beszélgetett ifj. Bertényi Ivánnal, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatójával.

Trianonról a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A Petőfi Irodalmi Múzeum „Édes Anna / Kosztolányi – Trianon 100” című kiállításhoz kapcsolódó „Olvassuk Trianont” sorozatának ötödik részében Parádi Andrea irodalomtörténész Ablonczy Balázzsal, a Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével, valamint Hicsik Dóra helytörténésszel, a Szabadkai Városi Múzeum főkönyvtárosával beszélgetett.

A semleges, független Bánát mint ütközőállam

1919 novemberében Sir George Clerknek bizonyos dél-magyarországi, a bácskai és bánáti svábok képviselőiként fellépő személyek egy memorandumot adtak át Budapesten, amelyben e területek Magyarországhoz tartozása mellett érveltek, illetve esetlegesen egy, a régió sorsáról döntő népszavazást javasoltak.

A hími határincidens

A határőrizeti szervek feladatainak Trianon után is fontos részét képezte a határesemények (más szóval határincidensek) észlelése és jelentése. Bencsik Péter kollégánk egy ilyen incidenst vizsgál.

A szászvárosi kollégium és az impériumváltás

Ablonczy Balázs, kutatócsoportunk vezetője a dévai tanári pályákat bemutató írását követően azt vizsgálja meg, hogy a szászvárosi református kollégium oktatóinak életére milyen hatással volt az impériumváltás.

Menekültekről a Kossuth Rádióban

Pálvölgyi Balázs jogtörténésszel, a Széchenyi István Egyetem docensével és az Úton-kötet egyik szerzőjével Házi Hunor beszélgetett a Kossuth Rádió „Gondolatjel” műsorában.

összesen: 64 db | 18 db/oldal

1 2 3 4