A Nansen-útlevél

Száz éve vezették be a „hontalanok” dokumentumát, a híres norvég diplomatáról és sarkkutatóról elnevezett Nansen-útlevelet. Hátteréről kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely cikkéből olvashatunk.

Egy banális esemény 1922-ből

Ami az iratok vagy a hivatalnok szemszögéből nézve csupán egy banális adminisztratív ügynek tűnhet, gyakran emberi sorsokat határozhat meg. Kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely egy ilyen hétköznapi ügyintézést mutat be, amely jelen esetben épp egy nem hétköznapi embert érintett.

Az RTL Most - XXI. század filmje

Kutatócsoportunk tagjai az 1918 utáni menekültek kérdését járták körül „A Trianon utáni menekültek hétköznapjai” című új dokumentumfilmben.

Szűts István Gergely előadása a Polnische Historische Mission konferenciáján

Kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely a Polnische Historische Mission an der Julius-Maximilians-Universität Würzburg által szeptember 20. és 21. között rendezett online konferencián tartott előadást a trianoni menekültkérdésről és az első világháborút követő állampolgárság meghatározásának problémáiról.

„Ruhrpolen” optánsok 1921-ben

Az első világháborút követően gazdát cserélt területeken maradt nemzeti kisebbségek helyzete és státusza nemcsak Magyarország és szomszédos államai között, de például a német–lengyel kapcsolatokban is komoly feszültségeket okozott.

Kollégánk tanulmánya a Zeitschrift für Ostmitteleuropa Forschungban

A marburgi Herder Intézet által kiadott, Kelet-Közép Európa kultúrájával és történelmével foglalkozó folyóirat 2021/1. számában jelent meg Szűts István Gergely munkája.

A trianoni menekülésről az M5-ön

Kollégáink az M5 Ez itt a kérdés című műsorában vettek részt.

Sopron–Selmec 100 – Emlékkonferencia

Kollégánk, Szűts István Gergely is részt vett azon az emlékkonferencián, amelyet Sopron városa és a Soproni Egyetem rendezett 2019. április 10-én, az egykori Selmecbányai Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola városba költöztetésének százéves évfordulója alkalmából.

Kis bécsi menekülttörténet, 1914-1918

A bécsi Collegium Hungaricum épületétől alig néhány utcányira nagyrészt még ma is állnak azok az épületek, amelyekbe 1914 szeptemberétől a Galíciából és Bukovinából érkező menekültek beköltöztek. Szűts István Gergely írása az első világháborús bécsi menekülthelyzetről.

Szűts István Gergely: Egy repatriált arcképe

1918 és 1924 között a mai kutatások alapján 400-430 ezer személy menekült, költözött át az utódállamokból Magyarországra. Az ő történeteiket majd száz évvel az események után is alig ismerjük. Pontos számuk bizonytalan megállapítása mellett jobb esetben mindössze olyan kifejezések emlékeztetnek rájuk, mint a „kiutasított”, a „repatriált” vagy éppen a „vagonlakó”.