A trianoni békeszerződés megkötésétől szinte a második világháború befejezéséig tartó közel negyed évszázadot ugyan főként Horthy Miklós kormányzó nevével szokták jelölni, de - a maga sajátos alperiódusaival együtt - több szempontból is kontinuus időszak volt. Mohr Szilárd írása arra keresi a választ, hogy vajon ez a rendszer hogyan tekintett vissza lényegében saját születésének időszakára – a háborús összeomlástól a trianoni békéig – és legendáira a rendszer alkonyán, mintegy keretes szerkezetbe helyezve az említett érát.

Kutatócsoportunk tagja, Révész Tamás hadtörténész újra a Digitális Legendárium Griffsider című podcast-sorozatának vendége volt.

Kutatócsoportunk vezetője, Ablonczy Balázs újra a Digitális Legendárium Griffsider című podcast-sorozatának vendége volt.

A Pro Minoritate legújabb, 2022. nyári számának „Háborús utórezgések” című blokkjában kutatócsoportunk két tagja, Vallasek Júlia és Szűts István Gergely is publikált egy-egy tanulmányt.

A bukaresti Monitorul Oficial (a román Hivatalos Közlöny) kiadója reprezentatív albumot jelentetett meg 2019-ben, az első világháború végén lezajlott magyar–román konfrontáció századik évfordulója alkalmából. Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba ezt a kiadványt mutatja be 103 évvel a román hadsereg 1919. augusztus 4-i bevonulása után.

Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója alkalmából nemcsak a „Nagy Egyesülést”, vagyis a román nemzeti egységet megvalósító román politikusokról, értelmiségiekről és katonákról emlékeztek meg Románia-szerte, hanem azokról a külföldi személyiségekről is, akik szintén szerepet játszottak ebben az eseménysorban.

Száz éve vezették be a „hontalanok” dokumentumát, a híres norvég diplomatáról és sarkkutatóról elnevezett Nansen-útlevelet. Hátteréről kutatócsoportunk tagja, Szűts István Gergely cikkéből olvashatunk.

Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadvezetése hadműveleti területeket alakított ki a birodalom mindkét felében. A hadműveleti területeket belső és külső zónákra osztották, amelyekre eltérő előírások vonatkoztak. Belső hadműveleti zónának számított az aktív frontvonalakat övező terület, míg a külső zóna ennek hátországa, utánpótlási, illetve felvonulási területe volt, amelyen harcokra már nem számítottak. Kutatócsoportunk tagja, Bencsik Péter – akinek hamarosan megjelenik a „Demarkációs vonaltól államhatárig” című könyve – a magyar terület hadműveleti zónáit mutatja be alábbi írásában.

Még a nyáron jelent meg kutatócsoportunk tagja, Juhász Balázs írása a Forum Historiae nevű szlovák online történeti folyóiratban.

Meghívó Romsics Gergely hétfői előadására a magyar külpolitikai gondolkodás témájában.

A Francia Külügyminisztérium levéltára a napokban közzétette az 1920. június 4-én aláírt szerződés eredeti, letölthető szövegét a honlapján.

A Katolikus Rádió műsorában munkatársunk, Révész Tamás tavaly megjelent könyvéről volt szó.

1918 novemberében Románia az utolsó pillanatban visszalépett az elveszítettnek tűnő háborúba. Csapatai alig két hónap leforgása alatt megszállták a történeti Erdélyt, ahol azonnal meg is kezdődött az új berendezkedés kiépítése. A korszak fontos román forrásaiból válogatva L. Balogh Béni ezeket az eseményeket idézi fel (a forráskiadvány megjelenése hamarosan várható).

1923-ban – vagyis évekkel az első világháború harci cselekményei és a békeszerződések megkötése után – avatták fel Bukarestben az Ismeretlen Katona Sírját. A háborúban elesett 350 000 román katona előtt tisztelgő alkotás a modern nacionalizmusok egy tipikus, Benedict Anderson szavaival „lenyűgőző jelképe”, amely egyszerre állít emléket a hősi halottaknak és áldozatuk gyümölcsének, jelen esetben Nagy-Romániának.

1919 májusában osztrák-magyar hadifoglyok kis csoportja egy búcsúlevelet fogalmazott meg, mielőtt otthagyták az olaszországi munkaszázadot. Levelükben azzal indokolták a döntésüket, hogy a bolsevizmus terjedése és a román támadás miatt nem ülhettek tétlenül, Magyarország megmentése érdekében el kellett szökniük. Juhász Balázs írása.

Interjú Ablonczy Balázzsal a mandiner.hu-n, 2018. szeptember 1.

Megjelenés előtt a Trianon 100 újabb eredménye, a Bódy Zsombor által szerkesztett tanulmánykötet, amely a "Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán" alcímet viseli.

Linder Béla híres „nem akarok többé katonát látni beszéde” talán az elmúlt évszázad leghíresebb hadügyminiszteri felszólalása volt, amelyet azóta már számtalan alkalommal idéztek és értelmeztek. A Népszava „A tisztek fölesküdtek a magyar szabadságra” című cikkében 1918. november 3-án beszámolt a budapesti helyőrség tisztjeinek esküjéről. Az alábbiakban a cikk alapján Linder beszédének teljes szövegét közöljük.