A Földrajzi Közlemények 2020/3. számában megjelent Győri Róbert és Charles W. J. Withers közös tanulmányának második része, amelyben a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa és az Edinburgh-i Egyetem professor emeritusa a brit geográfusok Magyarországgal kapcsolatos véleményéről írnak, illetve ismertetik a brit delegáció párizsi munkáját.

Kritika a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársának könyvéről a Regio 2020/1. számában.

Előadások és beszélgetések Trianonról hazai és a szomszédos országokból érkező szakértőkkel.

Beszélgetés három részben Trianon okairól és következményeiről.

Révész Tamás hadtörténész, a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa vehette át idén a Benda Gyula-díjat 2019-ben megjelent „Nem akartak katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918–1919-ben” című monográfiájáért.

A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa, Révész Tamás tavaly megjelent „Nem akartak katonát látni?” című monográfiáját ajánlja a hvg.hu.

Kutatócsoportunk tagja, Zahorán Csaba a Tilos Rádió Hajnali Hasadás műsorában beszélgetett a szomszédos országok Trianon-értelmezéséről.

Hamarosan megjelenik a Hungarian Historical Review Trianon-száma, benne kollégáink tanulmányaival.

A Földrajzi Közlemények 2020/2. számában megjelent Győri Róbert és Charles W. J. Withers közös tanulmányának első része. A Trianon 100 Kutatócsoport munkatársa és az Edinburgh-i Egyetem professor emeritusa által jegyzett kétrészes tanulmány célja feltárni a brit geográfusoknak a trianoni békeszerződés szakmai előkészítésében játszott szerepét és Magyarország új határaival kapcsolatos álláspontját.

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában Ablonczy Balázs beszélt a békeszerződést követő menekülthullámról és menekültpolitikáról.

A Múlt-kor történelmi magazin 2020. nyári számának Trianon-mellékletében kollégáink írásai is megjelentek.

Megjelent a Rubicon legújabb, Trianonnak szentelt száma, benne - többek közt - a Trianon 100 Kutatócsoport szerzőinek írásaival.

Kutatócsoportunk tagja, Simon Attila a szlovákiai Pátria Rádió Rangadó című műsorában beszélgetett a Felvidék csehszlovák megszállásáról és integrációjáról.

Miért beszélhetünk "képzelt Trianonról"? Mit gondoljunk a magyarság elleni összeesküvésekről? Mit jelent ma "Trianon"?

Számos Trianon-értelmezés él a magyar társadalomban, és ezek nagyrészt jól megférnek, sokszor nem kizárják, hanem inkább kiegészítik egymást. Cseri Péter interjúja a Trianon 100 Kutatócsoport munkatársával, Zahorán Csabával a 24.hu-n.

Az azonnali.hu Trianon 100 podcastjában kutatócsoportunk tagjai, Zeidler Miklós és Zahorán Csaba beszélnek Trianon emlékezetéről és az 1918-1920-as időszak magyar és román emlékezetpolitikai vonatkozásairól.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Trianon 100 MTA–Lendület Kutatócsoport kutatássorozatot indított a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve a békeszerződés társadalmi megítélésével kapcsolatban. A mellékelt kutatási jelentésben két összefüggő, egy kvantitatív és egy kvalitatív módszerek alapján végzett kutatás eredményeit foglaljuk össze.

Ablonczy Balázs legújabb kötetének megjelenéséről, amely a modern magyar történelem egyik meghatározó eseménysorát hozza emberközelbe, a kolozsvári Krónika is beszámolt.