Szent-Ivány József a két világháború közötti felvidéki magyar politika és közélet legfontosabb szereplője. 1918 őszén az őszirózsás forradalom gömöri vezéralakja, a régió csehszlovák megszállása után pedig a felvidéki magyar közélet: pártok, sajtó, művelődés egyik megszervezője. Életpályája egyben a felvidéki magyarság Trianon utáni újjászervezésének krónikája is.

Simon Attila és Tóth László közös munkája átfogó képet nyújt Szent-Ivány Józsefről, a két világháború közötti (cseh)szlovákiai magyar politika, közélet és művelődés egyik (ha nem a) legfontosabb személyiségéről, emblematikus alakjáról, aki egyszerre volt birtokos, politikus, mecénás, köz- és szépíró, művelődésszervező és egyben jó családapa. Az 1918–20-as államfordulat előtt a Gömör-Kishonti Gazdasági Egyesület vezetőjeként, 1918 őszén a polgári-demokratikus forradalom gömöri mozgatójaként kapott jelentős szerepet. 

A két háború közötti Csehszlovákiában ő volt a magyar kisgazda társadalom megszervezője, a Magyar Nemzeti Párt vezére, négy cikluson át a magyarság egyik legaktívabb nemzetgyűlési képviselője. Nagyrészt neki köszönhető a legfontosabb korabeli felvidéki magyar napilap, a Prágai Magyar Hírlap megalapítása is. S bár életének és tevékenységének ismerete nélkül lehetetlen megérteni a korszak szlovákiai magyar történetét, alakja sokáig mégis a feledés homályába veszett. Kötetünkkel ennek a külsőre joviális, ám közösségi stratégiákban gondolkodó gömöri magyar embernek kívánunk emléket állítani.


http://foruminst.sk/2017/01/31/megjelent-a-szent-ivany-jozsefrol-szolo-monografia/

 

 
Twitter megosztás Google+ megosztás