Romániában a Hősök Napjáról első alkalommal 1920. május 20-án emlékeztek meg, és minden évben húsvét után negyven nappal tartják meg az emléknapot. Az első világháború áldozataihoz később hozzáadódtak a második világháború, valamint az 1989-es forradalom halottai is. Ám az emlékünnep szervezői számára már a legelején nyilvánvalóvá vált, hogy az országban nincs olyan nemzeti emlékmű, amely méltó lenne a hősi halottak emlékéhez és a megfelelő ceremóniák lebonyolításához – áll Maria Bucur, a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora eredetileg angol nyelven megjelent, de idén románul is kiadott könyvében (Eroi și victime. România și memoria celor două războaie mondiale [Hősök és áldozatok. Románia és a két világháború emlékezete]. Polirom, Iași, 2019).
Ezért egy központi emlékhely kialakításáról született döntés, mégpedig a fővárosban, noha felmerült a román front egyik legvéresebb hadszíntere, Mărășești neve is. Bukaresten belül is hosszú vita előzte meg a végleges választást: a városközponti helyszínekkel és a Diadalívvel szemben végül az egyik legnagyobb bukaresti temető szomszédságában elterülő I. Károly park domboldalán alakították ki az emlékhelyet. Az 1923. május 17-én felavatott barokk (brâncoveanu-stílusú) sírkő fejénél egy örökmécses ég, a sírkövön pedig a következő felirat áll: „Itt pihen boldogan az Úrban az Ismeretlen Katona, aki életét a Román Nemzet egységéért áldozta fel. Csontjain a Kiegészült Románia földje pihen. 1916–1919”. A sírhely valódi tetemeket rejt.
A világháború romániai harcterei mellől, ahol a legkeményebb küzdelmek folytak, tíz ismeretlen katonát hantoltak ki, írja Bucur. A főleg havasalföldi és moldvai helyszínekről, továbbá Besszarábiából és Erdélyből összegyűjtött holttesteket először Mărășești-re szállították, ahol már javában épült a nagy, szintén az első világháborút felidéző mauzóleum. Onnan egy különvonat vitte Bukarestbe a koporsókat, amelyeket több ezres tömeg kísért egy el egy kolostorba. Két nap múlva nagyszabású – az ortodox temetkezési hagyományok szerint megszervezett – ceremónia keretében helyezték el a holttesteket az új emlékhelyen.
A sírkő mögötti, közel ötven méter magas, fekete gránitból készült mauzóleum azonban ekkor még nem állt ott. Noha terveinek nagy része már a második világháború alatt elkészült, az alkotást csak 1963 végén adták át. „A szocializmusért, a haza és a nép szabadságáért vívott harcok hőseinek emlékműve” elnevezésű karcsú mauzóleum viszont „kiszorította” az Ismeretlen Katona Sírját, amelyet a kommunista hatóságok 1958-ban Mărășești-re szállítottak. Bár 1991-ben visszahozták Bukarestbe, eredeti helyére csak 2006. november 25-én kerülhetett vissza.
Az emlékhely a 2000-es évek közepén újra veszélybe került, mivel a Román Ortodox Egyház itt tervezte felépíteni a Nemzet Megváltásának Katedrálisát, ám a monumentális templom számára végül odébb, a parlament mögött alakítottak ki helyet.
Képek forrása:
www.forter.ro és Zahorán Csaba
